Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 15. 113 15. §. Személyek vagy javak nemesi és nemnemesi minősége sem a birói hatás­körre és illetőségre, sem az eljárásra nézve különbséget nem tesz. A 16. §. és 17. §. 1. bekezdése az 1871 : XXXI. t. -cz. által hatályon kivül van helyezve és a 17. §. 2. bekezdése csak a következő módositással áll fenn : Minden más ügy, mely kivételes biróságokhoz utasítva nincs (25—27 helyett : 1871 : XXXI. 18. §. e) pont, 26—27), a törvényszékek hatósága alá^tartozik. 344. Tekintve, hogy a perrendtartás 34. §-ának az idegenekre vonat­kozó azon kitétele : »mennyiben azok az országban megperelhetők«, egy ural­kodó külföldi fejedelemre annál inkább alkalmazandó, miután azon véle­lem, miszerint az uralkodó fejedelem belenyugvó nyilvános kijelentése nem létében személyét érdeklő peres ügyeknek eldöntését más államok hatóságaira kívánta volna ruházni, a nemzetközi jog elveivel ellenkeznék ; külföldi uralkodó fejedelem személyes keresetek tekintetében csak azon esetben tartozik a hazai rendes bíróságok illetősége alá, ha magát e bíró­ságok illetőségének önként alávetette. (Semmitőszék 1875 október hó 6-án 12772. sz. a.) 345. A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak, államunkban a területen­kívüliség kiváltságával biró személyek személyes ügyeire kiterjedő, előbb fennállott birói hatósága ujabb törvényeink által megszüntetve nincs. Ennélfogva a kir. ház valamelyik tagja ellen az egyházi patronatussal járó kötelezettségek teljesítése iránt indított kereset, mely a kegyuraságnak dologi teher jellege daczára sem birtokkereset, nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe. (Semmitőszék 1878 deczember 28-án-26281. sz. a.) 346. A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak a kir^családjjtagjainak sze­mélyes ügyeiben eddig gyakorolt birói hatóságot sem az 1868 : LIV. t.-cz., sem az ennek hatálybaléptét szabályozó 1869. évi márczius 30-iki igaz­ságügyministeri rendelet meg nem szüntette. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az eljárt törvényszék hatáskörét a jelen ügyben meg nem állapítja, ennek folytán a további eljárást megszünteti és elrendeli azt, hogy a keresetlevél fel­peresnek visszaadassék, egyúttal felperest a költségben elmarasztalja. Indokok : Az alperes a királyi családnak tagja, a királyi család tagjainak személyes ügyeiben pedig az 1868 : LIV. t.-cz. életbelépte előtt a birói hatóságot tényleg a cs. és kir. főudvarnagyi hivatal gyakorolta. A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak azt a hatóságát sem az idézett törvényczikk, sem az ennek hatálybaléptét szabályozó 1869. évi márczius 30-iki igazság­ügy ministeri rendelet meg nem szüntette, az utóbb kifejlődött birói gya­korlatot fenntartotta, az 1881 : LX. t.-cz. 33. §-a pedig a főudvarnagyi hivatalt birói hatóságot gyakorló közegnek kifejezetten elismerte. Fel­peres gazdatiszti szolgálatáért járandóságot követel az alperestől, keresete tehát tisztán személyes természetű és nem válik birtokkeresetté az által, hogy az alperes tulajdonosa annak az uradalomnak, a melyen felperes alkalmazva volt. A m. kir. Curia : Helybenhagyja 1893 február 10-én 11857 1892. >z. a. (Hasonlóan semmitőszék 1874 február 20-án 1117. sz. a.) Grecsúk : ^fagyar Döntvénytár. IV 8

Next

/
Thumbnails
Contents