Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)
A polgári törvénykezési rendtartás. 15. 113 15. §. Személyek vagy javak nemesi és nemnemesi minősége sem a birói hatáskörre és illetőségre, sem az eljárásra nézve különbséget nem tesz. A 16. §. és 17. §. 1. bekezdése az 1871 : XXXI. t. -cz. által hatályon kivül van helyezve és a 17. §. 2. bekezdése csak a következő módositással áll fenn : Minden más ügy, mely kivételes biróságokhoz utasítva nincs (25—27 helyett : 1871 : XXXI. 18. §. e) pont, 26—27), a törvényszékek hatósága alá^tartozik. 344. Tekintve, hogy a perrendtartás 34. §-ának az idegenekre vonatkozó azon kitétele : »mennyiben azok az országban megperelhetők«, egy uralkodó külföldi fejedelemre annál inkább alkalmazandó, miután azon vélelem, miszerint az uralkodó fejedelem belenyugvó nyilvános kijelentése nem létében személyét érdeklő peres ügyeknek eldöntését más államok hatóságaira kívánta volna ruházni, a nemzetközi jog elveivel ellenkeznék ; külföldi uralkodó fejedelem személyes keresetek tekintetében csak azon esetben tartozik a hazai rendes bíróságok illetősége alá, ha magát e bíróságok illetőségének önként alávetette. (Semmitőszék 1875 október hó 6-án 12772. sz. a.) 345. A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak, államunkban a területenkívüliség kiváltságával biró személyek személyes ügyeire kiterjedő, előbb fennállott birói hatósága ujabb törvényeink által megszüntetve nincs. Ennélfogva a kir. ház valamelyik tagja ellen az egyházi patronatussal járó kötelezettségek teljesítése iránt indított kereset, mely a kegyuraságnak dologi teher jellege daczára sem birtokkereset, nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe. (Semmitőszék 1878 deczember 28-án-26281. sz. a.) 346. A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak a kir^családjjtagjainak személyes ügyeiben eddig gyakorolt birói hatóságot sem az 1868 : LIV. t.-cz., sem az ennek hatálybaléptét szabályozó 1869. évi márczius 30-iki igazságügyministeri rendelet meg nem szüntette. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az eljárt törvényszék hatáskörét a jelen ügyben meg nem állapítja, ennek folytán a további eljárást megszünteti és elrendeli azt, hogy a keresetlevél felperesnek visszaadassék, egyúttal felperest a költségben elmarasztalja. Indokok : Az alperes a királyi családnak tagja, a királyi család tagjainak személyes ügyeiben pedig az 1868 : LIV. t.-cz. életbelépte előtt a birói hatóságot tényleg a cs. és kir. főudvarnagyi hivatal gyakorolta. A cs. és kir. főudvarnagyi hivatalnak azt a hatóságát sem az idézett törvényczikk, sem az ennek hatálybaléptét szabályozó 1869. évi márczius 30-iki igazságügy ministeri rendelet meg nem szüntette, az utóbb kifejlődött birói gyakorlatot fenntartotta, az 1881 : LX. t.-cz. 33. §-a pedig a főudvarnagyi hivatalt birói hatóságot gyakorló közegnek kifejezetten elismerte. Felperes gazdatiszti szolgálatáért járandóságot követel az alperestől, keresete tehát tisztán személyes természetű és nem válik birtokkeresetté az által, hogy az alperes tulajdonosa annak az uradalomnak, a melyen felperes alkalmazva volt. A m. kir. Curia : Helybenhagyja 1893 február 10-én 11857 1892. >z. a. (Hasonlóan semmitőszék 1874 február 20-án 1117. sz. a.) Grecsúk : ^fagyar Döntvénytár. IV 8