Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

100 A polgári törvénykezési rendtartás. 12. §. árvaszék csak oly közege a törvényhatóságnak, mely a gyámhatósági teendőket végzi. Annak pedig, hogy az árvaszék a magánjog szerint nem jogképes személy, az a következménye, hogy a perben félként nem szerepelhet. *) (Budapesti Ítélőtábla 1900 augusztus 30-án I. G. 132. sz. a.) -') 12. §. Jogiigyek, a melyekben a keresetet más bíróságoknál folyamatban levő tárgyalások előzik meg, mindaddig meg nem indíthatók, mig e tárgyalások be nem fejeztettek. 313. Nem törvényes, hanem csak tényleges elválás esetében a házastársak között felmerült közszerzemény iránti keresetek az elválás kérdésének törvényes uton való eldöntése előtt meg nem indíthatók. (Semmitőszek 1809 október 8-án 1906. sz. a.) 314. Azon kérdés megvitatása és eldöntése, hogy a kereseti kérelemnek az örökösödési eljárás előrebocsátása nélkül hely adható-e, az ügy érdemére tartozik. (Semmitőszék 1873 július 10-én 10089. sz. a.) 315. Az öröklési kereset azon okból, hogy nincs igazolva, hogy előzőleg a perenkivüli öröklési eljárás megtartatott-e, a perrendtartás 12. §-a alapján hivatalból vissza nem utasítható s a kereset ellenében az eljárás meg nem tartása miatt emelt kifogás időelőttiségi kifogásnak lévén tekintendő, ez csak tárgyalás után a véghatározaíban döntendő el. (Semmitőszék 1875 április 20-án 5320'1874. sz. a.) 316, A kereset beállítása a perrendtartás 12. §-a alapján végzésileg, nem pedig Ítélettel mondandó ki. (Semmitőszék 1875 július 2-án és 3-án 8998. sz. a.) 317. Felperes követelésének érvényesítésében gátoltnak annak közigazgatásilag történt letiltása által nem tekinthető,; a letiltás felperes keresetének útját nem állja, hanem csak azt eredményezi, hogy alperes a tartozási összegnek birói kézbe való letételére köteleztessék. (Curia 1883 február 7-én 5688. sz. a.) ') Akir. Curia, mint felülvizsgálati bíróság, az 1904. évi január hó 14-én I. G. 708 1903 szám alatt hozott határozatában kimondotta, hogy a megyei árvaszéki ügyész által az árvaszék megbizása alapján kiskorúak érdekében indított perben, melyben az árvaszéki ügyész a keresetet a »megyei árvapénztár« képviseletében adta be, a felperesség ellen jogszerűen nem tehető kifogás az alapon, hogy a tiszti iigyéaz a keresetben felperesül az illető árvaszéket vagy az árvapénztárt jelezte. (G. IX. kötet 1923 sz. eset.) A két határozat közti eltérés csak látszólagos, mert az utóbbi esetben nem az alperes, hanem a felperes jogképességéről, vagyis arról van szó, hogy a tiszti ügvész. a per tárgyához jogosult személyt keresetében helytelenül nevezte meg. s) Lásd a S. E. 7. és 8. §§. alatti eseteket is.