Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. ÍJ. §. 305. Az eljárás beállítására a perrendtartás 11. §-a alapján az elsőbiróság csak a peres eljárás folyama alatt lehet hivatva. Ha már ítélet lett hozva és annak végrehajtása kérelmeztetett. a mennyiben az ítélet jogérvényessége fölött, az alperesi kiskorúak gyámjának mellőzése miatt kételyek merültek fel. a végrehajtási kérvény elintézése előtt az ítéletnek a gyám kezéhez leendő kézbesítése elrendelendő s a felebbviteli határidő lejárta után a kézbesítéstől számítva bevárandó. (Semmitőszék 14835 1874. sz. a.) I 306. Midőn ugyanazon jogalapon nagy- és kiskorú alperesek vannak perbe idézve, az Ítéletnek a kiskorú irányában törvényes képviselője mellőzése miatt kimondott megsemmisítése az eljárásnak a prts. 11. §-a alapján történt beállítása a nagykorú alperesre is kiterjed. (Semmitőszék 16896'1875. sz. a.) 307. Ha a felperes, kit a perben szabályszerűen meghatalmazott ügyvéd képvisel, a per folyama alatt önképviseletre jogosultságát gondnokság alá helyezés miatt elveszti, e körülmény az eljárás beszüntetésére, illetőleg a kinevezett gondnok értesítéséig és további szorgalmazásáig leendő félbeszakítására törvényes okul nem szolgálhat. (Semmitőszék 1877 február 7-én 1691. sz. a.) 308. Személyes adósságai miatt a teljes kort még el nem ért katonatiszt, mint önképviseletre jogosult, saját személyében perbe idézhető. (Semmitőszék 1877 május 4-én 7400. sz. a.) 309. Kiskorúakat érdeklő per félbeszakításáról nem egyszerűen az árvaszék, hanem az illető képviselő, vagy ennek hiányában az árvaszék azon hozzátétellel értesítendő, hogy törvényes képviselőt rendeljen. 310. A törvényes képviselő értesítésének határidő kitűzésével kell történnie, mely alatt a mellőzésével véghezvitt perbeli cselekmények jóváhagyása iránt nyilatkozni tartozik. (Semmitőszék 1870 november 18-án 20271. sz. a.) 311. A kiskorúak vagy gondnokoltak és az árvapénztárak képviseletét, illetőleg az azok érdekében való perelhetőségi jogosultságot, az illetékes gyámhatóság meghatalmazása állapítja meg. (Curia 1883 január 14-én 3695/1892. sz. a.) 312. Az árvaszék csak egyik közege a törvényhatóságnak, s mint ilyen, nem bír perképességgel, következéskép az árvaszék alperesként perbe nem vonható. A kir. ítélőtábla: A kir. törvényszék mint felebbezési bíróságnak ezt az álláspontját helyesnek tekinti. Az 1877 : XX. t.-cz. 176. §-ának abból a rendelkezéséből ugyanis, hogy a gyámhatóságot a törvényhatóságok árvaszékek által gyakorolják, kétségtelenül kitűnik az, hogy az