Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

90 A végrehajtási eljárás. 79. §. végrehajtó akkor, a midőn végrehajtást szenvedőnek csak netáni meg­választása esetére létezővé válandó illetményeit lefoglalta, minélfogva az első biróság végzését megváltoztatni és a szabálytalanul foga­natositott végrehajtási cselekményt az 1881 : LX. t.-cz. 35. §-a értel­mében megsemmisiteni kellett stb. (1902 február 20-án 9402. sz. a.) 284. A képviselő napidijátalányára vezetett foglalás hatályosságára a megválasztott képviselővé való nyilvánítás időpontja az irányadó. Hatály­talan a foglalás akkor, ha a letiltó rendelvény a jelzett időpont előtt érkezett a képviselőház elnökségéhez, de viszont a hatályosság független a meg­bízólevél benyújtásának idejétől. Kir. járásbíróság: Cs. L. végrehajtást szenvedőnek lefoglalt ország­gyűlési képviselői átalányára s lakbérére dr. H. E. követelése soroztatik. Indokok: A képviselőház elnökének átirata szerint Cs. L. az 1901 október 17-én megejtett pótválasztáson választatott meg képviselővé. Sz. Gy., S. G., M. A., W. I. végrehajtatok foglalására vonatkozó rendel­vények az emiitett átiratokhoz csatolt rendelvényekre vezetett iktat­mány szerint 1901 október 1-én, október 4-én, illetve október 3-án érkez­tek a képviselőházhoz. Kétségtelen, hogy Cs. L. ebben az időben még nem volt képviselő s igy képviselői illetményekre igénynyel sem birt, miért is e végrehajtatok arra zálogjogot nem is szerezhettek. E végrehaj tatóknak ama érvelése, hogy Cs. L. pótválasztáson választatott meg s minthogy az első választás október 2-án volt, a pótválasztás hatálya visszahat az első választás idejére, téves ; mert a képviselői minőség a választáshoz van kötve s igy tehát akkor létesül, midőn az 1874 : XXXIII. t.-cz. 86. §-a értelmében a szavazatok általános többségét megnyerő jelöltet a válasz­tási elnök országgyűlési képviselőnek kijelenti. Ugyanez áll a pótválasz­tásnál is ; a 89. §. értelmében azonban e kijelentés csak az uj válasz­tási határnapon eszközölhető, még abban az esetben is, ha két jelölt közül az egyik korábban visszalépett volna. Dr. H. E. második foglalása alkalmával a végrehajtási törvény 84. §-a értelmében a VII. ker. kir. járásbíróság a végrehajtást Cs. L. illet­ményeire ugyan október 14-én rendelte el, e foglalás által azonban végre­hajtató zálogjogot szerzett. A foglalás czélja ugyanis az, hogy a végre­hajtató birói zálogjogot nyerjen. Maga a foglalás tehát a birói cselek­mények összegéből áll, melyeknek közbenjövetele szükséges ahhoz, hogy a zálogjog megszerezhető legyen. A foglalási eljárás tehát akkor van befe­jezve, midőn a zálogjog megszereztetett, illetve mindama cselekmények véghez vitettek, melyek által a birói zálogjog megszerezhető lett volna. Magánkövetelés vagy közpénztárban őrzött követelésre a zálogjog a zálog természete, de a végrehajtási törvény 79., 82. és 83. §§-ai szerint is a rendelvénynek az adós, illetve a pénztárhoz történt beérkezésével sze­reztetik meg. A foglalási eljárás tehát befejezést csak a rendelvénynek az adóshoz vagy a pénztárhoz való beérkezésével nyer. Ugyanezen eset áll elő, ha a végrehajtási törvény 84. §-a értelmében a végrehajtást elren­delő biróság a kiküldött mellőzésével foglalja le a közpénztárban levő követelést. A foglalás tényét megkezdi a biróság, midőn a végrehajtást a közpénztárban levő követelésre elrendeli s azt lefoglalja; befejezést

Next

/
Thumbnails
Contents