Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 79. §. 91 azonban e foglalási cselekmény akkor nyer, ha a letiltó végzést a biróság a pénztárnak kézbesiti. E foglalási cselekményhez a feleknek közreműködése nem szükséges, az egységes birói cselekmény, melyet külön elrendelésre, foganatositásra felosztani nem lehet. Az nem vitás, hogy Cs. L. 1901 október 17-én, mielőtt e rendelvény a képviselőházba érkezett, országgyűlési képviselőnek kijelentve lett; igénye tehát az illetményekre, —- mint az alábbiakból következik — fennállott, mielőtt e foglalási eljárás befejezve lett volna, miért is e foglalás által nevezett végrehajtató zálogjogot szerzett. Minthogy pedig az áttett rendelvényekre vezetett iktatás szerint e rendelvény előbb érkezett a képviselőházba mint a budapesti bankegyesület és társai végrehaj tatóknak ugyancsak október 17-én kézbesitett rendelvényei, azért a végrehajtási törvény 83. §-a értelmében első sorban e végrehajtató követelését kellett sorozni. K. Zs. végrehaj tatónak azon érvelése, hogy a képviselői minőség és az illetményekre való igény a megbízólevélnek bemutatásával kezdődik, s foglalás tárgyát csak azután képezheti, téves, mert: A népképviselet szelleméből következik, hogy a képviselői minőség a választáson alapszik. Ama felfogás tehát, hogy a választáson kivül más tényezőnek közreműködése is szükséges a képviselői minőség létesüléséhez, a népképviselet lényegével ellenkezik. Ez különben kifejezést nyer az 1876 : XXXIX. t.-cz. 5. §-ában is, mely szerint azon képviselőnek, ki felhivás daczára megbízólevelét be nem mutatja, képviselői megbízatása megszűnik. Képviselői minősége tehát a képviselővé történt kinyilvánítással kezdődik. Nem azért mutatja be tehát megbizóleveiét, mert képviselői minősége e bemutatáshoz volna kötve, hanem azért, hogy e minősége a bemutatás elmulasztása által meg ne szűnjék. Az 1893 : VI. t.-cz. 1. §-a értelmében az illetmények élvezete a képviselői minőséghez van kötve. Igénye tehát a képviselői minőség elnyerése által létesült, csupán annak érvényesítése, illetve esedékessége van bizonyos időponthoz kötve akkor, midőn az 1893 : VI. t.-cz. 4. §-a értelmében az illetmény a bemutatási nap hónapjának elsejétől utalvány oztatik. A mi végre S. Gy. végrehaj tatónak azt az érvelését illeti, hogy foglalása a budapesti kir. ítélőtáblának 8554/1901. sz. végzésével jóváhagyatott s ez alapon a lefoglalt képviselői illetmény már utalványoztatott is, e körülmény a sorrend megállapításánál figyelembe nem jöhet, mert az emiitett végzés csupán a foglalás alaki szabályosságát állapítja meg, annak az elbírálása pedig, hogy tényleg ki szerzett s mily sorrendben zálogjogot, a sorrendi határozat keretébe tartozik. Budapesti tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: Az első biróság végzése helybenhagyatott az abban felhozott indokok alapján s azért: mert közpénztárból járó követelésre vezetett végrehajtásnál a foglalás teljes joghatálya csakis a lefoglalást tartalmazó letiltó határozatnak a közpénztárba való érkeztével veszi kezdetét') sa letiltás elsőbbségét e határozat beérkeztének időpontja határozza meg, a becsatolt iratok mellett levő vétivek*) L. a 294. sz. határozatot.