Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)
A végrehajtási eljárás. 73. §, 85 Ámde a felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. Az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-a szerint törvényes zálogjog illeti a bérbeadót a kibérelt helyiségben levő ingóságokra félévi bérösszeg erejéig és eme zálogjog akár a már lejárt, akár a legközelebb lejárandó s akár a részben lejárt s részben lejárandó bérrészletekre nézve érvényesíthető. A törvénynek ebből a rendelkezéseiből pedig következik jogilag az, hogy a bérbeadó nem köteles tűrni, sőt a birói gyakorlatnál fogva meg is akadályozhatja azt, hogy a bérelt helyiségben levő ingók, melyek törvényes zálogjoga tárgyául szolgálnak, a bérelt helyiségekből oly kép távolittassanak el, hogy még a félévi bérösszeg sem találjon az ott maradó ingókban fedezetet, és e részben nem döntő az, hogy az ingók eltávolítása időpontjában volt-e a bérbeadónak lejárt avagy csak jövőben lejárandó bérkövetelése. De következik a törvény fenti rendelkezéséből az is, hogy a bérbeadó jogositva van, a neki törvényes zálog tárgyául szolgáló ingóknak, ha azok az ő tudta nélkül vagy épen tilalma ellenére a bérelt helyiségből elvitettek, a félévi bérösszeg biztositása erejéig való visszaszállítását és ezzel törvényes zálogjogának a félévi bér erejéig visszaállítását, esetleg pedig megfelelő biztosíték adását a bérlőtől és oly harmadik személyektől, a kik törvényes zálogjogának meghiúsítását czélzó és előidéző cselekményben résztvettek, követelni. (1901 deczember 17-én I. G. 553. sz. a.) 269. A törvényes zálogjog alapján támasztott elsőbbség félévi bérösszeg erejéig érvényesíthető, tekintet nélkül arra, hogy e bérkövetelés a foglalást vagy árverést megelőző félévnél régibb-e vagy sem. Kir. tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-a szerint a bérbeadót félévi bérösszeg erejéig törvényes zálogjog illeti s félévi bérösszeg erejéig érvényesíthető a törvényes zálogjog akár a már lejárt, akár a legközelebb lejárandó, akár részben lejárt, részben lejárandó részletekre nézve. Jogosan kérhette tehát végrehajtató K. T. háztulajdonos törvényes zálogjoga alapján a negyedévi bérösszegnek többi végrehaj tatókat megelőző elsőbbséggel való sorozását és kielégítését, tekintet nélkül arra, hogy ezen bérösszeg a foglalást megelőző fél évnél régibb-e vagy sem, mert erre vonatkozó korlátozást a hivatkozott szakasz nem tartalmaz; a korlátozás csak magára a bérösszegre s nem annak lejárati idejére vonatkozik. Curia: Helybenhagyja (1902 augusztus 4-én 5321. sz. a.) l) 270. Az 1881 : LX. t.-cz. 51. §-ában foglalt jogszabály szerint a törvényes zálogjog is csak a végrehajtásilag lefoglalható ingó dolgokra szoritkozhatik. (Budapesti tábla 1901 márczius 14-én 1901 I. G. 41. sz. a.) Ugyanígy : Kolozsvári tábla 1898 április 28-án 1265. sz. a. 73. §. A kiküldött az összeirt tárgyak között talált készpénzt ha a végrehajtást szenvedő annak a követelés kielégítésére, vagy törlesztésére való forditáJ) Lásd ezzel szemben a régi semmitőszéknek alábbi határozatát: Á bérbeadónak a házbérkövetelésre fennálló törvényes zálogjoga folytán, melynél fogva a félévi házbérre őt törvényes elsőség illeti, a félév nem az árverést, hanem a foglalás megtörténtét megelőző időre számitandó. (Semmitőszék. Dt. r. f. XIX. 80.)