Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)
86 A végrehajtási eljárás. 74—75. §. sába bele nem egyezik, — továbbá az arany- és ezüstnemüeket és más drágaságokat a megbecslés után, végre az értékpapírokat (80. §.) magához veszi, erről a végrehajtást szenvedő részére és ha kivántatik, a végrehajtató részére is téritvényt ad és e tárgyaknak birói letétbe helyezése iránt haladéktalanul külön jelentést teszen. A végrehaj tatónak és végrehajtást szenvedőnek jogában áll ellenőrködni az iránt, hogy a kiküldött a letételt haladéktalanul eszközölje, mi ha nem történnék, a mulasztást a bíróságnak szóval vagy Írásban bejelenthetik. 74. §. A lefoglalt ingóságok az előző szakaszban emiitettek kivételével, a kiküldött által rendszerint szoros zár alkalmazása nélkül, birói zár alá veiteknek nyilváníttatnak. Az elidegenítés vagy szándékos megrongálás büntetőjogi következményeire a végrehajtást szenvedő, vagy ennek távollétében azok, kik a végrehajtásnál jelen vannak, figyelmeztetendők. Ha valamely lakásban vagy raktárban eszközöltetett a végrehajtás : a lakás vagy raktár főbejárásának ajtajára birói pecsét alkalmazandó. 271. A zárlat hatálya a jogaikban sértett harmadik személyek irányában. Curia : A végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. t.-cz. 74. §-ában foglalt az az általános szabály, hogy a birói zár alá vett dolgok el nem idegeníthetők, oly harmadik személyek irányában is kötelező, a kik a zárlat foganatosítása által sértve érzik magukat. Vélt jogaikat ők is csak az illetékes bíróságnál érvényesíthetik, de addig, míg a zárlat hatályában fennáll, a zár alá vett dolgokat a zár alól el nem vonhatják. (1898 október 18-án I, G. 264/1898. sz. a.) 75. §. A végrehajtató kérelmére, a kiküldött a lefoglalt ingóságoknak szoros zár alá vételét rendelheti el. A szoros zár rendszerint az által foganatosittatik, hogy a kiküldött, a végrehajtató ajánlatának meghallgatása után. zárgondnokot nevez és a lefoglalt ingóságokat, annak kezelése alá adja. Ha kereskedelmi áruczikkek foglaltattak le, azokat a kiküldött a bolt vagy raktár bezárása s ha nem az egész árutár foglaltatik le, a lefoglalt áruknak tartályokba helyezése és lepecsételése által szoros zár alá venni köteles, hacsak a jelenlevő végrehajtató a szoros zár alkalmazásának mellőzését kifejezetten nem kívánja. Más lefoglalt tárgyaknak elzárását vagy birói pecsét alá vételét a kiküldött csak azon esetben eszközölteti, ha ez által a végrehajtást szenvedőnek és családjának szükséges lakása és rendes foglalkozása gátolva nincsen. 272. Ha a lefoglalt ingók a szoros zárnak utóbb történő foganatosításakor nem is találhatók meg, a büntető bíróságnak jelentés még sem teendő, mert nem lehet tudni, hogy a végrehajtást szenvedett a lefoglalt ingókat az árveréshez nem-e állítja elő. (Budapesti tábla 1901 szeptember 20-án 6294/1901. sz, a.) 273. Az 1881 : LX. t.-cz. 75. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha kereskedelmi áruczikkek foglaltattak le, azokat a kiküldött a lefoglalt áruknak tartályokba helyezése és lepecsételése által szoros zár alá venni köte'es, ha csak végrehajtató a szoros zár alkalmazásának mellőzését kifejezetten nem kívánja, s így az a körülmény, hogy az üzlet iparengedélye a végrehajtást szenvedő nejének nevére van kiállítva s utóbbi a lefoglalt ingókra halasztó hatályú igénykeresetet támasztott, a szoros zár mellőzésére indokul nem szolgálhat, a felhívott törvényszakasz parancsoló rendelkezésével szemben. (Budapesti tábla 1903 május 20-án 1054/1902. sz. a.)