Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

84 A végrehajtási eljárás. 72. §. Hasonló : 267. Curia : Habár az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-ának rendelkezése szerint a törvényes zálogjog a bérbeadót csak a bérleti helyiségben talált ingóságokra illeti meg, az elárverezett ingók pedig az árverés foganatosítása idejében a bérlet-helyiségtől különböző helyen találtattak meg, helyben kellett hagyni a másodbiróság végzését azért, mert a másodbiróság végzéseinek indokaiban helyesen megállapított tényállás szerint a bérbeadó a fenforgó esetben a kérdéses ingókat végrehajtásilag összeiratta még abban az időben, a mikor azok az ő házában találtattak s ez által a végrehajtási törvény 72. §-án alapuló törvényes zálogjogát érvényesítette és ennélíog VEI SbZ £t körülmény, hogy ezek az ingók utóbb az ő tudta és beleegyezése nélkül tiltott módon más házba szállíttattak, törvényes zálogjogát és az ezen alapuló elsőbbségi jogát annál kevésbbé érintheti, mert annak a helyiségnek tulajdonosa vagy bérbeadója, a hol a másodszor is összeirt ingó az árverés foganatosításakor találtattak, házbérkövetelés alapján elsőbbségi igényt nem támasztott. (1896 július 23-án3822.sz.a.)1) 268. A bérbeadó nem köteles tűrni a törvényes zálogjoga tárgyát képező ingóknak a bérlemény területéről való elvitelét, azt meg is akadályozhatja. Sőt perrel követelheti ez ingóknak félévi bérösszeg biztositása erejéig való visszaszállítását, esetleg megfelelő biztosíték adását a bérlőtől s oly harmadik személytől, aki az ingók jogtalan elvitelében közreműködött.2) A Curia felülvizsgálati tanácsa: A kereset arra a tényállításra van alapítva, hogy elsőrendű alperes, mint a ki felperessel az ennek verseczi házában levő bolt- és raktárhelyiségre nézve öt évi tartamra bérleti szerződést kötött és a másodrendű alperes, mint a ki az elsőrendű alperesnek a bérelt helyiségekben létezett áruit megvette, erről a bérleti jogviszonyról tudva és felperes mint bérbeadó törvényes zálogjogának és szerződési jogainak meghiúsítása végett, a bérelt helyiségekben létezett árukat felperes tudta és beleegyezése nélkül, sőt tilalma ellenére, éjjel titokban a harmadrendű alperes P. V. házában levő bérelt helyiségbe átvitették és e tényállásokból kifolyólag a kereset arra van irányozva, hogy alperesek az elszállított 15,000 korona értékű ingóknak a felperes házában levő bérhelyiségekbe visszaszállítására, esetleg pedig az áruk értékének felperes biztositása végett birói kézbe helyezésére köteleztessenek. A felebbezési bíróság abból az indokból utasította el felperest keresetével, mivel megállapítottnak találta azt a tényt, hogy a felperes bolthelyiségének bére 1901 márczius l-ig terjedő időre kifizetve volt s ekként a törvényes zálogjog érvényesítésére ok az áruk elvitele időpontjában fenn nem forgott és mivel a bérleti szerződésnek nem képezi folyományát és feltételét az, hogy a bérelt helyiségben levő ingók a szerződés egész időtartama alatt ott tartassanak s a bérbeadó nem akadályozhatja a bérlőt a bérleti szerződés alapján és ennek mintegy biztositásakép a saját ingói feletti szabad rendelkezési jogában. *) Egyezik a polg. törv. kv. álláspontjával. 2) Lásd ezzel kapcsolatban a törvényes zálogjog megszűnésére vonatkozó fentebbi határozatot s a hozzá fűzött jegyzetet.