Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 72. 83 jog alapján elsőbbségi bejelentéssel élt B. P. végrehajtatóé, az első bíróságnak végzését neheztelt rendelkezését illetőleg meg kellett változtatni s a B. P. javára 4. tétel alatt sorolt kamat és költségek sorozását mellőzve, a vételár-tömegből ekként fenmaradó összeget a rangsorban következő T. A. követelésére sorozni. Curia : Á másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság végzése hagyatik helyben indokainál fogva és azért, mert a követelések járulékai rendszerint az illető követelés jogi természetét követik s ekként a jelen esetben is a házbér-követélésnek vitás kamatja s a perköltség követi az alapkövetelés jogi természetét és mert a végrehajtási törvény 72. §-a nem tartalmaz oly kifejezett rendelkezést, hogy a törvényes zálogjog hatálya kizáróan a bérkövetelést illeti meg s hogy az ki nem terjedne a törvényes járulékokra, jelesen annak kamatjára s a követelés behajtása körül felmerült költségekre s különben is a tárgyalási jegyzőkönyv szerint a kamat, mint járulék, elsőbbségét T. A. nem kifogásolta. (1903 február 13-án 7962. sz. a.) (így a szegedi és a debreczeni tábla is.) 265. A mint az ingó a bérlemény területéről elkerül, a törvényes zálogjog ipso facto megszűnik. Kir. járásbíróság: G. J. foglaltatónak, mint korábbi bérbeadónak, házbérkövetelése azon az alapon, hogy ő még az A. részvénytársaság előtt, vagyis akkor, mikor az elárverezett ingók még az ő házában voltak, azokra törvényes zálogjogot szerzett, az A. részvénytársaság követelését megelőzően sorozható nem volt. Mert az által, hogy az ingók a bérlemény területéről más területre elvitetnek, bérbeadó törvényes zálogjoga ipso iure hatálytalanná válik s igy ez alapon a bérbeadót elsőbbség már meg nem illeti. Budapesti tábla: Indokaiból helybenhagyja. (1902 június 24-én 4564/1902.) Ugyanily értelemben határozott: Curia 1897 október 8-án 4524. sz. a. Győri tábla 1899 márczius 27-én 1899. G. 14. sz. a. Kolozsvári tábla 1899. G. 14. sz. a. Ellenkezőleg: 266. Ha az ingó a háztulajdonos végrehajtási zálogjogával terhelten kerül el a bérlemény területéről, a törvényes zálogjog meg nem szűnik. Budapesti tábla : Habár az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-ának rendelkezése szerint a törvényes zálogjog a bérbeadót csak a bérleti helyiségben talált ingóságokra illeti meg, minthogy a felebbezési biróság Ítéletének indokaiban helyesen megállapított tényállás szerint a bérbeadó elsőrendű alperes a fenforgó esetben a per tárgyát képező ingóságot végrehaj tásilag még akkor lefoglalhatta, mikor az a bérlemény területén volt található, ez által a végrehajtási törvény 72. §-án alapuló törvényes zálogjogát tényleg érvényesítette; ennélfogva az a körülmény, hogy a lefoglalt ingó utóbb az ő tudta és beleegyezése nélkül más helyre szállíttatott, törvényes zálogjogát nem érintheti. (1898 április 15-én 1898.1. G. 51. sz. a.)