Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 72. §. 77 A végrehaj tatónak és végrehajtást szenvedőnek jogában áll, a becsértéknek közmegegyezés utján való megállapításában megegyezni, vagy a becsérték megállapítását a kiküldöttre bízni. A kiküldött állapítja meg a becsértéket akkor is, ha azon községben vagy pusztán, melyen a végrehajtás teljesíttetik, alkalmas becsüs nem találtatik. A becsérték a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő. 72. §. Ha olyan ingóságok foglaltatnak le, melyekre annak, kitől a végrehajtást szenvedő bérletet vagy haszonbérletet bir vagy bírt, törvényes zálogjoggal biztosított követelése lehet: a bérbe vagy haszonbérbe adót, a foglalás megtörténtéről, a kiküldött a végrehajtás befejezésétől számított huszonnégy óra alatt postára adandó ajánlott levélben értesiti. A feladási ve vény az iratokhoz csatoltatik. Törvényes zálogjog illeti a bérbeadót a kibérelt helyiségben levő ingóságokra félévi bérösszeg erejéig ; a haszonbérbe adót pedig a haszonbérelt jószágon levő vagy ahhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra egy évi haszonbér-összeg erejéig. Ezen félévi bérösszeg, illetőleg egy évi haszonbér erejéig érvényesíthető a törvényes zálogjog, akár a már lejárt, akár a legközelebb lejárandó^ akár a részben lejárt, részben lejárandó részletekre nézve és pedig arra való tekintet nélkül, hogy az ingóságok a bérlő vagy haszonbérlő tulajdonát képezik-e, avagy nem. Azon tárgyakra azonban, melyek a bérlő vagy haszonbérlő birtokába törvény által tiltott módon jutottak, a törvényes zálogjog ki nem terjed. 249. A bérbeadó törvényes zálogjoga nemcsak a bérlők, de bármely más harmadik személyek, igy az albérlőknek is a bérlemény területén lévő ingóira kiterjed. (Ily értelemben határozott a budapesti V. ker. kir. járásbíróság 1902. V. IV. 2906/3. sz. alatt. Budapesti tábla helybenhagyta 1902 márczius 12-én 1902. P. 1024. sz. a.) Hasonló: 250. Az ingóságok, melyekre a bérbeadót törvényes zálogjog illeti. nem szükséges,' hogy a bérlőnek tulajdonát képezzék, hanem kiterjed a bérbeadónak törvényes zálogjoga nemcsak a bérlőt, hanem az albérlőt illető vagy harmadik személy által ezek bármelyikére bizott és bérelt helyiségekben talált ingókra is. (Budapesti tábla 1899 május 17-én 1540. sz. a.) 251. A háztulajdonos törvényes zálogjoga az albérlőktől a bérlőnek járó bérösszegekre is kiterjed. Budapesti tábla : Helybenhagyja, mert a bérelt helyiségek albérbe adása folytán a bérlőt albérlővel szemben megillető bérkövetelés a bérlemény nyel való azonos kapcsolatnál fogva oly jogot képez, a mely a bérelt helyiséghez tartozó ingó fogalmának megfelel, és a mely ingóságra a bérbeadónak a főbérlővel szemben törvényes zálogjoga kétségtelenül kiterjedvén, az az 1881: LX. t.-cz. 225. §-a értelmében elrendelt biztositási végrehajtás foganatositásakor törvényesen foglaltatott le. (1899 június 14-én 1899.) Hasonló, de más indokolással: 252. Az a szolgáltatás, a mivel az albérlő a bérlet fejében a bérlőnek tartozik, a függő terméssel azonos tekintetek alá eső olyan hozadéka az ingatlannak, a mire az ingatlan bérbeadójának törvényes zálogjoga van (1881 : LX. t.-cz. 72. §-a) s a fővárosi lakbérleti szabályok 26. §-ának ama rendelkezéséből, mely szerint a bérösszegért az albérlő is felelős, nyilván következik, hogy a mennyiben a bérösszeget az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-ának