Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

78 A végrehajtási eljárás. 72. §. rendelkezésénél fogva letétbe helyezi, vagy a mi ezzel egyjelentőségü, a biróság által kirendelt zárgondnok kezéhez kifizeti s ez által kötelezettségének mindenkivel szemben eleget tett, kell, hogy a kifizetett bérösszeg, a mennyiben ezt kéri a bérbeadó, sőt első sorban az ő lakbérkövetelésének törlesztésére fordittassék. (Budafesti tábla) (Curia: Helybenhagyja. 1902 június 10-én 2099. sz. a.) 253. A midőn a háztulajdonos a 72. §-ban körülirt jogával nem él, a bérbevevő az albérlője elleni bérkövetelésére törvényes zálogjogot érvényesíthet. x) Kir. tábla: Arra való tekintettel, hogy a törvényes zálogjogot megállapitó rendelkezés szoros magyarázata kivételes rendelkezést képez és a hivatott törvényszakasz nem tartalmazza azt, hogy a törvényes zálogjog a bérlőt is megilleti az albérlő ellen, a bérlő által bejelentett házbérkövetelést a végrehajtató hitelezők követelését megelőzően helytelenül sorozta az elsőbiróság. Curia: A másodbiróság végzése megváltoztattatik és az első biróság végzése hagyatik helyben. Mert: igaz ugyan, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-a szerinti törvényes zálogjoga a bérbeadó háztulajdonosnak a bérelt helyiségekben levő ingókra, tehát ha a bérlőnek albérlője van, ennek is a bérelt helyiségben levő ingóira kiterjed, azonban e §. azt nem zárja ki, a midőn a háztulajdonos ezen jogával nem él, hogy a bérbevevő az albérlője elleni bérkövetelésére nézve törvényes zálogjogot érvényesithessen, mert a szerint, tekintve, hogy a követelés természetéhez van kötve, az elsőbbséget igénylő bérlő a jelen esetben azt a jogot az albérlője ellen érvényesiteni jogositva van. (1903 október 28-án 6466. sz. a.) 254. A vigalmi czélokra szánt helyiségeknek egyes társaságok részére történt bérbeadásából befolyt összegek jogi természetükre az albérlők bérösszegeivel azonos jellegűek s igy törvényes zálogjog tárgyát képezik. Budapesti tábla: Az elsőfokú biróság végzését megváltoztatja s mindkét tömeget a Budapest székesfőváros közönségének 4390 forint 20 krajczár és 137 forint 50 krajczár bérkövetelésére sorozza mert: a felosztás tárgyát képező két tömeg oly összegekből áll, a mely összegek a végrehajtást szenvedett által a Budapest székesfőváros közönségétől bérben bírt vigadó-épületnek vigalmi czélokra szánt helyiségeinek egyes társaságok részére történt bérbeadásából folytak be, tehát ez összegnek a jogi természete az albérlők által fizetendő összegekkel azonos, minthogy pedig az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-a értelmében a bérbeadót megillető törvényes zálogjog a dolog természete szerint nemcsak az albérelt helyiségben levő ingókra, hanem az albérösszegre is kiterjed, ugyanazért a két tömeget a bérbeadó Budapest székesfőváros közönsége, bérkövetelésének részbeni kielégitésére, előnyös tételként sorozni kellett. (1900 május 25-én 3158 P. 1900. sz. a.) ') Az igények összeütközésére nézve 1. a 80. oldalon közlőtteket.