Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 49. 57 Hasonló : Budapesti tábla 1902 január 9-én 9219/1902. sz. a. 198. A házmesternek a foglalás alkalmával tett az a nyilatkozata, hogy a lakást, a melyben a végrehajtást szenvedő találtatott, más bérli, alkalmas arra, hogy a lakásban talált ingók birlalójául a bérlő tekintessék s nem a végrehajtást szenvedett, s ezzel szemben a foglaltatónak kell a végrehajtást szenvedő tulajdonjogát a foganatosítás alkalmával valószinüsiteni. Kir. járásbíróság: A foglalást megsemmisíteni kellett, mert a kiküldött nyilatkozata szerint a házmesterné a foglalás előtt figyelmeztette őt, hogy az ö-utcza 3. számú házban levő lakást Z. C. birja. H. J.-né házmesterné vallomása szerint a lakást Z. C. vette bérbe. Kétségtelen tehát, hogy a lefoglalt ingók Z. C. birlalatában találtattak. Ezzel szemben a végrehajtató tartozott volna valószinüsiteni, hogy a lefoglalt ingók végrehajtást szenvedett tulajdonát képezik, a mi pedig nem történt. Budapesti tábla: Helybenhagyja. (1900 decz. 12-én 6973/1900. sz. a.) 49. §. A házasfelek együttlakásának tartama alatt a házasfelek közös birlalásában levő ingóságok a férj ellen vezetett végrehajtás esetében lefoglalhatok, kivéve azon arany- és ezüstnemüeket, drágaságokat és ruhanemüeket, melyek a nőnek nevével vagy nevének kezdőbetűivel megjelölve vannak és azon ingóságokat, a melyek nyilvánvaló rendeltetésüknél fogva a nő használatára vannak szánva. A nő ellen vezetett végrehajtás esetében pedig lefoglalhatok azon arany- és ezüstnemüek, drágaságok és ruhanemüek, a melyek a nő nevével vagy nevének kezdőbetűivel megjelölve vannak, továbbá azon ingóságok, a melyek nyilvánvaló rendeltetésüknél fogva a nő használatára vannak szánva, végre azon ingóságok, a melyekre nézve a végrehajtató által előterjesztett bizonyítékokból valószínűnek látszik, hogy a végrehajtást szenvedő nőnek tulajdonát képezik (92. §). A végrehajtást szenvedő apával vagy anyával közös háztartásban levő gyermekek használatára rendelt ruhanemüek nem foglalhatók le. 199. A bútorok és lakásberendezési tárgyak nem oly természetűek, a melyek nyilvánvaló rendeltetésüknél fogva csak a nő használatára vannak szánva — s így a nő ellen vezetett végrehajtás során csak az esetre foglalhatók le, ha a nő tulajdonjoga valószinüsittetik. (Budapesti tábla 1902. június 24-én 4722/1902. sz. a.) 200. A 49. §-ban körülirt foglalás esetén a jogaiban magát sértve érző házastárs, az igénykereset indításától nincsen elzárva. Curia: Az 1881: LX. t.-cz. 49. §-a csak az iránt rendelkezik, hogy a házasfelek együttlakásának tartama alatt az egyik házasfél ellen intézett végrehajtás rendén a házasfelek közös birlalásában levő ingók lefoglalhatok, de nem zárja ki azt, hogy bármelyik házasfél, ha ilyen ingóknak lefoglalása folytán jogaiban magát sértve érzi, a lefoglalt ingókhoz való igényét igény kereset utján sikerrel ne érvényesíthetné. (1896 január 8-án 108/1895. sz. a.) 201. A házi varrógépről az a vélelem, hogy a nő rendeltetésére szolgál s igy ellene lefoglalható, ha a férj iparágának gyakorlásához nem szükséges. Budapesti tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 49. §-a értelmében a házasfelek együttlakása alatt azok az ingóságok, melyek nyilvánvaló rendelJegyzeta49. §-hoz. Nem nyerhet alkalmazást a 49. §. első bekezdése üzleti dolgok foglalásánál, ha a házastársak valamelyike kereskedő (1. a 190. sz. határozatot.)