Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

58 A végrehajtási eljárás. 50. §. tetésüknél fogva a nő használatára vannak szánva, a nő ellen vezetett végrehajtás esetében lefoglalhatok, minélfogva tekintetbe véve, hogy a végrehajtást szenvedőnek előtertesztéssel élő férje péksegéd, tehát nem üz oly ipart, a melyben a varrógépet használná s így a gép nyilvánvalóan a végrehajtást szenvedő használatára van szánva, az előterjesztés erre vonatkozólag minden alapot nélkülöz. (1902 június 24-én 4992/1902. sz. a.) 202. A törvény 49. §-ának rendelkezésével szemben az iparigazolvány felmutatása egymagában véve nem elegendő arra, hogy az iparüzlet kizárólagos birtokosának a végrehajtást szenvedettel együtt lakó felesége fogadtassák el. (Budapesti tábla 1903 szeptember 11-én 2314/1903. sz. a.) 50. §. Az ingóságok, a szobáknak vagy más helyiségeknek megjelölése mellett, számrendben folyó tételenkint iratnak össze. Mindenik tétel a végrehajtási jegyzőkönyvbe a minőség, mennyiség, darabszám, suly, mérték vagy más ismertető jelek lehető pontos kitétele mellett vezetendő be. Ugyanazon fajbeli csekélyebb értékű ingóságok együtt egy tételbe vehetők, de akként csoportosítva, hogy az igy összesített tétel együttes becsértéke 100 forintot meg nem haladhat. A kiküldött csak az általa megszemlélt, előtte felszámlált vagy megmért ingóságokat Írhatja össze. 203. Az 1881 : LX. t.-cz. 50., 79., 80. és 81. §§-ai egybevetéséhői kétséget kizáró módon kitűnik, hogy, ha követelések foglaltatnak le, ezek a végrehajtási jegyzőkönyvbe egyenként, az adós nevének, a követelés jogczimének és összegének kitétele mellett, bevezetendők; az oly eljárás tehát, mely szerint általánosságban a végrehajtást szenvedőnek valamely harmadik személylyel szemben fennálló összes követelései jelentetnek ki lefoglaltaknak, az idézett törvényes határozmányok mellett helyt nem foghat. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1902 június 30-án 4946. sz. a.) 204. A birói végrehajtó csak azokat az ingókat Írhatja össze, a melyeket előzőleg megszemlélt. Ingók nem foglalhatók le letiltási rendelvény utján. Budapesti tábla: Indokok : Az első biróság végzésének felfolyamodással megtámadott részét a kir. Ítélőtábla az 1881 : LX. t.-cz. 50. §-ára alapitott indokainál fogva és azért hagyta helyben, mert az 1881 : LX. t.-cz. 47. §-ában foglalt rendelkezés szerint ingóságok végrehajtási foglalása a kiküldött által a helyszinen teljesítendő összeirás által foganatosittatik, az 50. §. pedig ezen összeirás érvényességi kellékei gyanánt irja azt elő, hogy a kiküldött csak az általa megszemlélt ingóságokat Írhatja össze és hogy a végrehajtási jegyzőkönyvbe a lefoglalt ingóságok tételenkint a minőség, mennyiség, darab, szám, suly, mérték vagy más ismertetőjel lehető pontos kitétele mellett vezetendők be, a fennforgó esetben azonban a birói kiküldött ezeket a rendelkezéseket teljesen figyelmen kivül hagyta, meghallgatása alkalmával tett beismerése szerint az általa lefoglalni kivánt ingóságokat meg nem szemlélte, sőt a foglalást nem is Jegyzet az 50. §-hoz. Arra, hogy ha követelések foglaltatnak, mi módon tüntetendők fel a zálogolási jegyzőkönyvben, 1. a 79. §-nál közölt 287. sz. határozatot,