Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

52 A végrehajtási eljárás. 47. §. Ha a foglalás alá vehető ingóságok oly csekély értéket képviselnek, hogy abból előreláthatólag az árverési költségeknél több nem kerülne ki: a foglalás mellőzendő. A végrehajtás alá veendő ingóságokra nézve, a kijelölési jogot a végrehajtató gyakorolja akkor is, ha követelése már zálogilag van biztosítva. Midőn a végrehajtás a végrehajtató képviseltetése nélkül hivatalból teljesít­tetik : a kijelölés joga a kiküldöttet illeti. A foglalás addig folytatandó, mig a végrehajtató kívánja, hivatalból telje­sítendő végrehajtásoknál pedig addig, mig a követelés járulékaival együtt teljesen fedezettnek látszik. Azon tárgyak, melyekről a végrehajtást szenvedő vagy bárki más azt állítja, hogy másoknak'a tulajdonai, avagy a melyek a körülményekből mások tulajdonainak vélelmezhetők, ^sak akkor vétethetnek foglalás alá, ha a végre­hajtást szevedőnek egyéb ingóságai a követelésre nézve teljes fedezetet nem nyújtanak. Az állítólagos igénylők neve és lakhelye a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő. 182. Valamely gőzmalomban létező trieur és tizedes mérleg ingó­ságokként lefoglalhatok, ha be nem bizonyittatot, hogy ezek nélkül a fődolog használható nem lenne. (Budapesti tábla 1885 szeptember 14-én 19309. sz. a.) 183. Fából épített s raktárul használt bódénak, mint ingó dolognak le nem foglalhatása. (Budapesti tábla 1887 május 10-én 18.500. sz. a.) 184. A végrehajtást szenvedőt mint vélelmezett örököst ingókból álló, még bíróilag át nem adott hagyatéki vagyonból, vagy a hagyatéknak ingó­ságokból álló részéből megillethető eszményi jutalék Magyarországnak azon a területén, melyen az osztrák polgári törvénykönyv egész terjedel­mében nincs hatályban, mint ilyen végrehajtási foglalás tárgyát nem képez­heti, következőleg arra készpénzbeli követelés behajtása czéljából a végre­hajtás sem rendelhető el. Mi sem gátolja azonban azt, hogy a végrehajtást szenvedő birla­latában lévő hagyatéki ingóság vagy a hagyatékba tartozó, de még vala­mely örököstárs birlalatában lévő hagyatéki ingóságnak a végrehajtást szenvedőt megillető jutaléka az 1881 : LX. t.-cz. 48. §-a értelmében le legyen foglalható s e czél elérésére elegendő, ha a biró a végrehajtást álta­lában véve a végrehajtást szenvedő ingóira rendeli el. (Győri Ítélőtábla 3. határozat, I. kötet, 200. 1.) 185. Fizetési meghagyáson alapuló követelés foglalása. Kir. járásbíróság ; Végrehajtást szenvedett fizetési meghagyáson ala­puló követelést jelölt ki végrehajtási alapul, de a kiküldött ezt mellőzve, más tárgyakat vett birói zár alá. Végrehajtást szenvedett a foglalás ellen előterjesztéssel élt, de elutasittatott. Mert a végrehajtás, helyesen foglalás hivatalból eszközöltetvén, a kijelölés joga az 1881: LX. t.-cz. 47. §-a értel­mében a kiküldöttet illeti, mert a lefoglalás végett felajánlott követelés ellentmondással megtámadható fizetési meghagyáson alapulván, helyesen járt el a kiküldött, mikor annak mellőzésével más, könnyebben értéke­síthető ingóságot vett foglalás alá. Debreczeni tábla; A királyi Ítélőtábla a kir. járásbiróság végzését helybenhagyja az abban foglalt indokok alapján és azért, mert a lefoglalt tárgyak az 1881 :LX. t.-cz. 51. §-ának különböző pontjaiban felsorolt és végrehajtás alá nem vonható ingóságok közé nem sorozhatok. (311. P. 1904.)

Next

/
Thumbnails
Contents