Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 48. §. 53 48. §. A végrehajtást szenvedőnek birlaiásában levő ingóságok feltétlenül, másnak a birlaiásában levő ingóságok pedig rendszerint akkor foglalhatók le, ha a birlaló a foglalásba beleegyezik. A birlaló ellenzése esetében is foganatositandó a végrehajtás, ha a végrehajtató által előterjesztett bizonyítékokból valószínűnek látszik, hogy a foglalás alá veendő ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik. Ezen esetben a birlaló vagy háznépe, illetőleg a részére kinevezett ügygondnok (24. §.) a kiküldött által értesítendő. A birlalót az eljárás ellen előterjesztési és felfolyamodási jog illeti és ha előterjesztése folytán a kiküldött eljárása megsemmisittetik: az e tárgyakban hozott végzés ellen beadott felfolyamodás, a lefoglalt tárgyaknak a foglalás által való felmentésére halasztó hatálylyal nem bir. Ha nem látszik valószínűnek, hogy a másnak birlalatában levő ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik: a foglalás ellenzése jegyzőkönyvbe vétetik és a birlaló a végrehajtatónak az ellenzés által okozott károkért a jegyzőkönyv felvételének időpontjától felelős. A kártérítési követelés a törvény rendes utján érvényesíthető. 186. Ha a végrehajtást szenvedő az atyjánál lakik, a ki a lakást bérli, a lakásban levő ingók az atya tulajdonának vélelmezendők. Kir. járásbíróság: Végrehajtató előterjesztése elutasittatik; mert a kiküldöttnek az 1901. V. III. 125/32. számú jegyzőkönyvben foglalt jelentése szerint végrehajtást szenvedett atyjánál lakik, ki a lakást, melyben végrehajtató a végrehajtást foganatositani, illetőleg a kutatást eszközöltetni akarta egy általa felmutatott szerződés alapján bérli. A lakásban talált ingók tehát ennek tulajdonát képezőknek vélelmezendők. Budapesti tábla; indokaiból helybenhagyja. (1901 november hó 24-én 6341/1901. sz. a.) 187. A birlalatban levő végrehajtást szenvedő tiltakozása nem akadályozhatja meg a foglalást. Kassai tábla : A foglalást a végrehajtató kérelmezése esetén a D. Mór nevén álló ungvári üzletbeli ingókra nézve is foganatositandónak mondja ki, s a birósági végrehajtót költségben marasztalja. Indokok: A végrehajtást szenvedő birlalatában lévő ingóságok az 1881 : LX. t.-cz. 48. §-ának első pontja szerint feltétlenül lefoglalhatok, minthogy ebben az esetben a D. Mór budapesti lakos nevén álló üzletbeli ingók a végrehajtást szenvedőnek, bár állítóan csak mint bizományosnak kezelése alatt, ekként tehát kétségtelenül birlalatában találtattak, nyilvánvaló, hogy a birósági végrehajtó akkor, midőn azon ingókra kért lefoglalást pusztán a végrehajtást szenvedő ellenzése folytán a felmutatott közjegyzői okirat alapján megtagadta, törvénybe ütköző lényeges szabálytalanságot követett el, mert a végrehajtás foganatositása a birlaló ellenzése esetében ama 48. §. második pontja értelmében csak akkor mellőzhető, ha a birlaló ellenző nem egyúttal végrehajtást szenvedő fél is, s mert a felmutatott közjegyzői okirat esetleg tulajdoni igénykereset alapjául szolgálhat. (1897 augusztus 10-én 2385. Azonos Kassai tábla: 1897 augusztus 10-én 2616. sz. a.) 188. A czégvezető nem tekinthető az üzlet birlalójának. (Budapesti tábla 1903 október 29-én 9300/1903. sz. a.)