Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 35. 45 161. Ha szabálytalanul teljesített végrehajtói eljárás alapján az eljárás megsemmisíttetett, a kiküldött sem eljárási, sem napi, sem fuvardijat nem igényelhet. Debreczeni tábla: mert ilyen esetben a kiküldött az érdekeltek kérelmére az azoknak okozott költségben is elmarasztalandó, már pedig ilyen körülmények között nincs elfogadható alap arra nézve, hogy a végrehajtó bárkitől is dijainak vagy költségeinek a megtérítését igényelhetné. (II. tanács elvi megállapodása.) 162. A végrehajtási eljárásban a birói kiküldöttnek eljárása ellen az 1881: LX. t.-cz. 35. §-a értelmében benyújtható előterjesztés ugy a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő, mint az előterjesztés benyújtására jogosultsággal biró harmadik fél által a sérelmes eljárás foganatosításától számított nyolcz nap alatt adandó be tekintet nélkül arra, hogy az illető fél az eljárásról mikor nyer tudomást. Az ezen határidőn túl beadott előterjesztés tehát mint elkésett hivatalból visszautasítandó. (Győri Ítélőtábla 30. határozat, I. kötet, 235. 1.) J) 163. Mikor vizsgálandó felül a kiküldött eljárása ? 2) Budapesti tábla: A kiküldött eljárása a jegyzőkönyv beterjesztése után csak annyiban vétetik vizsgálat alá, hogy hivatalból észlelendő semmiségi eset nem forog-e fenn, egyébként azonban az eljáró biróság a foglalási cselekmény megvizsgálásába csak akkor bocsátkozik, ha a kiküldött eljárása előterjesztéssel támadtatott meg. (1902 június 5-én P. 3992/1902. sz. a.) 164. Előterjesztés folytán szükségessé vált tárgyalás költségei a vesztes fél ellen csak fölszámitás esetére állapithatók meg. Budapesti tábla: Az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §-ának utolsó bekezdése szerint azokban az esetekben, melyekben az 1881 : LX. t.-cz. perenkivüli sommás eljárást, illetőleg meghallgatást, tárgyalást vagy bizonyítást rendel, továbbra is az eddigi szabályok alkalmazandók. Az 1881 évi LX. t.-cz. 35. §-a az előterjesztés felett a feleknek vagy a küldöttnek a szükséghez képest való meghallgatását rendelvén el, következik, hogy ezen eljárásnál a költségek megállapítását illetőleg az 1868: LIV. t.-cz. 251. és 252. §§-ai és nem az 1893 : XVIII. t.-cz. 108. §-a nyer alkalmazást. (1903 szeptember 23-án 8224/1903. sz. a.) 165. Harmadik személynek a foglalás után szerzett állítólagos (igényperben nem érvényesített) tulajdonjoga az árverést meg nem akaszthatja. Kir. járásbíróság : Az előterjesztésnek helyt ad és a végrehajtót utasítja, hogy a kitűzött, de meg nem tartott árverést, ujabb árverési határnap kitűzése után, tartsa meg. Mert az a körülmény, hogy egy harmadik személy állítólag tulajdonjogot szerzett a végrehajtató által már szabályszerüleg lefoglalt ingóságokra, a végrehaj tatónak e zálogjogából folyó jogait s igy az árverés megtartását nem akadályozhatja meg, de az esetleg fennforogni látszó bűncselekmény ismérve sem akadályoz') Rendelvény kibocsátása esetén, lásd a 433. számú határozatot. a) Lásd az 51. §-nál közölt s a föntivel összefüggő 206., 207. sz. határozatokat és az 54. §-nál közölt 218. sz. határozatot.