Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

Az ügyvédi rendtartás. 3. §. miatt őt a 65. és 66. §§. értelmében, az ügyvédség gyakorlatától el kellene mozdítani, vagy ha már az eddig fennálló törvényes szabályok szerint az ügyvédségtől bizonyos időre avagy örökre eltiltatott; és ha ideiglenesen tiltatott el, azon idő tartama alatt, melyre a tilalom terjed. 3, Az ügyvédi jogosultság nemcsak az ügyvédi okmány felmutatása, hanem egyéb okiratok által is igazolható. (Curia 1876 márczius 28-án 2186. sz. a.) 4. Tekintve, hogy az ügyvédi rendtartás 2. §-ának 2. pontja szerint, az ügyvédek lajstromába csak azon magyar honpolgár veendő fel, ki az ügyvédi kamara területében állandóan lakik, tekintve, hogy a budapesti államrendőrség bejelentési hivatala a lakás bejelentésénél azt, vájjon a bejelentő csakugyan bir-e Budapesten állandó lakással, nem vizsgálja és igy csak a bejelentés tényéről, nem pedig magáról a lakásáról adhat ki bizonyítványt s e szerint a bejelentési hivatal bizonyítványa az állandó lakás bizonyítására nem elégséges; kimondja a választmány, hogy #z ügyvédi lajstromba való felvételnél az állandó lakás mindig helyhatósági bizonyitványnyal igazolandó. (Budapesti ügyvédi kamara 1885 január 29-én t, ü.) 4. Állami nyugdíjas ügyvédi jogosultsággal birhat. Azon körülmény, hogy az okleveles ügyvéd, előbb viselt állami hivatala folytán, állami nyugdijat élvez, őt az ügyvédség gyakorlatától, tehát az ügyvédi lajstromba felvételétől el nem zárja. (Curia 1879 május 1-én 4894. sz. a.) 6, A felvételnél az ügyvédi kamara nemcsak pusztán a jogosulságot, de egyszersmind társadalmi és erkölcsi szempontokat is figyelembe veheti, sőt figyelembe venni tartozik. Sz. László, a tokaji járás volt főszolgabirája, fegyelmi uton hivatalától azért mozdittatott el, mert hivatala vezetésére teljesen képtelennek találtatott; beigazoltatott ugyanis, hogy hivatalában s hivatalos működése alatt az iktató- és mutató-könyvek a leghiányosabban. vagy épen nem vezettettek, nyilvántartás nem volt, a hivatalos ügycsomagok szétszórtan s használhatlan állapotban találtattak s hogy hivatalára s annak működésére a lehető legkisebb gondot sem fordította. Ezért az ügyvédi lajstromba való felvétel megtagadtatott. (Curia 1887 deczember 30-án 9074. sz. a.) 7. Büntetendő cselekmény elkövetése miatt a lajstromból törölt ügyvéd által az újból felvétel iránt beadott kérelem tárgyalásánál a választmány'a jelentkező időközi foglalkozásának, társadalmi és erkölcsi magaviseletének figyelembe vétele mellett határoz a kérelem felett. (Curia 1887 deczember 22-én 8122. sz. a.) 8. Az ügyvédség gyakorlatától eltiltott ügyvéd újból felvétele iránt csakis 10 évi előélete teljes és részletes ismerete s különösen az ellene folyt bűnügy iratainak betekintése,, illetőleg a terhére rótt tény minőségének részletes ismerete alapján hozható határozat. (Curia 1885 május 7-én Dt. XII. 83.)