Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

314 A birák és bírósági hivatalnokok felelőssége. sorozatnak sorrendjében sorozását nem kérte, sem a sorozás mellőzése miatt kifogást nem tett, hanem a felvett jegyzőkönyvet minden észrevétel és megjegyzés nélkül aláirta, sőt a tárgyalás után két nap múlva meghozott és megszemlélésre kitett sorrendi végzés ellen sem használt jogorvoslatot, hanem azt jogerőre emelkedni engedte. Minthogy pedig N. N. kir. törvényszéki birónak ezek az állításai a nyilatkozatához hiteles másolatban csatolt okiratokkal valóknak bizonyulnak ; és minthogy a biró vagy birósági hivatalnok a hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által okozott kárért az 1871 évi VIII. t.-cz. 66. §-ának rendelkezése szerint vagyoni felelősséggel csak az esetben tartozik, ha a károsodás a törvényben meghatározott jogorvoslattal elháritható nem volt; végük minthogy nyilvánvaló, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 199. §-a a telekkönyvi hatóság által meghozott sorrendi végzés ellen felfolyamodás utján igénybe vehető jogorvoslatot enged és hogy a panaszosként fellépett czéget a N. N. kir. törvényszéki birónak mulasztásából ért károsodás a sorrendi végzés ellen használhatott jogorvoslat igénybevételével elháritható lett volna : mindezeknél fogva a panaszos czég javára N. N. törvényszéki biró ellen a vagyoni felelősség előreláthatólag megállapithatlannak mutatkozván, a benyújtott panaszkérvény, mint az eljárásra alkalmatlan, elutasítandó volt. Curia: Az első fokú fegyelmi bíróság határozata indokainál fogva helybenhagyatik. (1896 szeptember 5-én 275. sz. a.) 93. Valamely törvénynek téves értelmezése egymagában az 1871. évi VIII. t.-cz. 66. §-a alá fogható nyilvánvaló vétséget meg nem állapit. (Curia 1889 április 9-én 1347. sz. a.) 94. A bíróság elnöke valamely birósági hivatalnok által elkövetett sikkasztásból eredő kárért, ha a tett elkövetésében őt sem cselekvő, sem szenvedő bűnrészesség nem terheli, vagyoni felelősséggel nem tartozik. (Curia 1878 június 14-én 332. fsz. a.) 95. Az 1871 : VIII. t.-cz. 20. és 66. §§-ra alapított vagyoni fele-, lősség megállapítására irányított kérvény a 69. §. szerint minden esetben a fegyelmi bíróságnál lévén benyújtandó, a főügyészséghez beadott ily kérvény érdemleges birói intézkedés alapjául nem szolgálhat. (Curia 1891 április 11-én 70. sz. a.) 96. Tekintve, hogy az 1871 : VIII. t.-cz. 69. §-a szerint a kártérítési kereshetőség megállapítását mindig csak a magánfél kérelmezheti, miből következik, hogy a kérelem fölött hozott elutasító határozat ellen is csak a magánfél élhet felebbezéssel: ennélfogva a törvény 59. §-a, mely szerint a felebbviteli határidő a magánfélre nézve azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak felebbviteli joga lejárt, ily esetben alkalmazást nem nyerhetvén, a magánfél is (a törvény 39. §-a rendel-