Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

294 Az örökösödési eljárás. hivja, H. K. Gyula hitbizományi zárgondnok K. egerszegi, B. István zárgondnok enyingi lakosokat idézi. A mennyiben pedig a veszprémi kir. törvényszék telekkönyvi hatósága a déghi 271. sz. telekjegyzőkönyvben 1—20. sorszám alatt gróf F. Andor hitbizományi birtokos illető összes haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét 10388. tk. 1896. sz. végzésével az »Union-bank részvénytársaság* javára 67,840 frt tőke és járulékai, és a 10389. tk. 1896. sz. jogerős határozatával a »Magyar agrár- és járadékbank részvény társaság« részére 43,500 frt tőke és járulékai erejéig az 1881: LX. t.-cz. 208. §-a értelmében elrendelte s a kir. járásbiróság érintett megkeresést már előzetesen foganatosítván, a hitbizományi állag és tartozékainak haszonvételét birói zár alá vette s azokat törvényszerű eljárás czéljából a kinevezett B. István zárgondnoknak leltár mellett átadta s az illetékes kir. telekkönyvi hatóság pedig 4981. tk. sz. határozatával a zárgondnokot a törvényben előirt felelősség terhével a szükséges kezelési utasításokkal ellátta s miután továbbá ezen hatóság érintett rendelkezéseinek megváltoztatása iránt a kir. járásbíróságot nem kereste meg, a már fent hivatkozott 208. §. pedig nyiltan rendeli és imperative megszabja, hogy ugyanazon haszonélvezetre egyidejűleg vagy egymásután foganatositandó végrehajtások eseteiben ugyanazon zárgondnok nevezendő ki. A kir. járásbiróság pedig mindkét biróság határozatát tiszteletben tartani akarván, további intézkedésig a hitbizományi állag összes haszonvételeinek kezelésére a hitbizományi zárgondnokot nem vezeti be. A biróság ezen nagyfontosságú kérdés elbirálásánál figyelembe vette a hitbizományi intézmény alkotása, kezelése tárgyában 1869 április 7-én kibocsátott és irányadóul tekintendő magas szabályrendelet intézkedését, mely nem tiltja a hitbizományi vagyon haszonélvezetének, főállag sérelme nélkül, eszközlendő birói végrehajtás utján zár alá vételét. Figyelembe vette a győri kir. Ítélőtáblának a jogelvekre nézve hasontermészetü 1896 február 6-án kelt határozatát, melyben kimondja, hogy az ingatlan a feljegyzett elidegenitési és megterhelési tilalom, különösen kifejezett kikötés nélkül a tulajdonost nem korlátozza az ingatlan-haszonélvezet jövedelmének szabad felhasználásában s kimondja, hogy az ingatlan haszonélvezete az állagtól elkülönitetten magában is zálogul leköthető s akként zálogjoggal terhelhető. Kir. tábla: A kir. Ítélőtábla az első biróság végzését megváltoztatja s az első biróságot a szombathelyi kir. törvényszéknek 9321. P. 1897. sz. végzésével elrendelt zárlatnak a hitbizományi zárgondnok bevezetésével való foganatosítására utasítja ; mert a kir. járásbiróság a szombathelyi kir. törvényszék mint hitbizományi biróság által a hitbizományi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1869 április 7-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 18. §-ához képest saját hatáskörében elrendelt hitbizományi zárlat foganatositását, tekintettel az 1878 : LIV. t.-cz. 60. §-ának második bekezdésében foglaltakra, megtagadni jogositva nincs ; és mert a hitbizományi biróság által a hitbizományhoz tartozó ingatlanok állagára és tartozékaira elrendelt zárlat esetében a hitbizományi ingatlanoknak s tartozékainak kezelése a hitbizományi zárgondnokot illeti, a hitbizományi javak haszonélvezetére végrehajtási zálogjogot nyert magánhitelezőknek pedig csakis a hitbizományi birtokos