Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

Az örökösödési eljárás. 295 szabad rendelkezése alá eső arra a jövedelemfeleslegre lehet igényük, a mely a hitbizomány közterheinek, a hitbizományi javak kezeléséből felmerülő kiadásoknak s a hitbizományi javakra a hitbizományi biróság engedélyével felvett bekebelezett adósságok a biróság által meghatározott törlesztési részleteinek fedezése után fenmarad s az ezen hitelezők érdekében azok kérelmére kirendelt zárgondnok hatásköre többre nem terjedhet, mint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtató hitelezők által igénybe vehető, fentebb jelzett jövedelemfelesleg a végrehajtásilag biztositott követelések kielégitése czéljából a végrehajtást foganatositó biróság rendelkezésére bocsáttassék. Curia : A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok; A hitbizományi biróság nemcsak jogositott, de köteles is. ha a hitbizomány állagát vagy a várományosok jogát veszélyeztetve látja, a hitbizományi vagyon zár alá vételét elrendelni, és a hitbizományi vagyont zárgondnok által kezeltetni. E szerint az enyingi kir. járásbiróság helytelenül hivatkozott a végrehajtási törvény 208. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint ugyanazon haszonélvezetre egyidejűleg vagy egymásután foganatosítandó végrehajtások eseteiben egy és ugyanazon zárgondnok nevezendő ki és ez a szakasz csak azon esetben nyerhetne alkalmazást, ha a hitbizomány hitelezője is végrehajtást kért és foganatositott volna a hitbizományi vagyon haszonélvezetére. A hitbizományi zárlat elrendelése egyébiránt a személyes hitelezők jogait meg nem szüntetheti, mert ezek a törvényen és jogerős birói határozatokon alapulnak és a hitbizományi zárlat elrendelése, a személyes hitelezők által nyert kielégítési sorrendet csak annyiban korlátozhatná, a mennyiben a tiszta jövedelmeknek a bíróságilag engedélyezett hitbizományi kölcsön egyes részleteinek törlesztésére való fordítása szükségesnek mutatkozik, mely esetben első sorban a hitbizományi terhek törlesztési részletei volnának kielégitendők, és pedig mindenekelőtt abból a jövedelemből, mely a jelzálogul lekötött ingatlanból származik. E czélból és hogy a személyes hitelezők jogai veszélyeztetve ne legyenek, nyilvánvaló, hogy ez utóbb nevezett hitelezőket az ellenőrzési jog megilleti, és hogy jogukban áll a hitbizományi zárgondnok és illetve a hitbizományi biróság tényeit és határozatait annak idején megtámadni, de nincs joguk a hitbizományi hatóság által kirendelt zárgondnok mellőzését kérni. (1898 márczius 15-én 1045. sz. a.)