Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)
Az örökösödési eljárás. hanem az az idézett 69. §. harmadik bekezdése értelmében az érdekelteknek van megengedve, hogy a kapcsolatos hagyatékok tárgyalásának elrendelése előtt megállapodjanak abban, hogy a különböző biróságok illetékessége alá tartozó kapcsolatos hagyatéki ügyek az illetékes biróságok egyikénél egyesittessenek. Minthogy pedig jelenleg a hagyatéki ügyekben eddigelé, a felterjesztett iratok szerint, az illetékességre vonatkozó megállapodás létre nem jött, mindkét bíróságnak a területén lakott örökhagyó után örökösödési eljárásra nézve a saját illetékességét meg kellett állapitani; és pedig V. P. hagyatékára nézve, kinek utolsó rendes Jakhelye Győrökön volt: a máriaradnai, és V. J. hagyatékára, kinek utolsó rendes lakhelye Nagy-Ág volt: a dévai kir. járásbíróság illetékességét. (1901 november 20-án 6165. sz. a.) A haláleset felvétele és előleges biztosítási intézkedések. 15. A halálesetfelvétel mindaddig, mig annak ellenkezője nem bizonyittatik, a kizárólagos örökösi minőség igazolására minden további kutatás mellőzésével teljes bizonyítékul elfogadandó. Curia: Tekintve, hogy a keresethez B) alatt csatolt haláleseti felvétel szerint néhai G. Imre után mint örökösei felperes, első házasságából származó gyermeke, továbbá elsőrendű alperes mint özvegye és az általa képviselt kiskorú G. Bella és Arthur mint második házasságából származó gyermekei maradtak hátra, azt pedig, hogy ezeken kivül néhai G. Imre után több gyermek származott, felperesek nem állították, ugy tekintve, hogy az illetékes hivatalos közeg által kiállított halálesetfelvétel s D) a tárgyalási jegyzőkönyv szerint a hagyatéki eljárás alapjául elfogadtatott, a halálesetfelvétel pedig mindaddig, mig annak ellenkezője bizonyittatik, valamint a hagyaték birói átadásánál, ugy az örökösödési perben is, a kizárólagos örökösi minőség igazolására minden további kutatás mellőzésével teljes bizonyítékul elfogadandó, a mint ez a perrendtartás 583., 586. és 590. §§-ból, jelesen pedig az 1877 : XX. t.-cz. 250. §-ának 3. pontjának ama rendelkezéséből kitűnik, mely szerint oly esetben, midőn csupán leszármazók és házastárs örökösödnek és örökjoguk iránt kétség fenn nem forog, a halálesetfelvétel a családi összeköttetés igazolására elegendő bizonyítékul szolgál; tekintve, hogy ezekből folyóan a jelen esetben, midőn felperes, mint hitelező, az örökhagyó elleni követelését kívánja érvényesíteni, a netán létező ismeretlen örökösöknek hirdetmény utján való megidéztetése és részükre ügygondnok kirendelése nem szükséges, mindezekhez képest a másodbiróság ítélete megváltoztatandó, a per ezúttal érdemben elbirálandónak kimondandó és a másodbiróság érdemleges Ítélet hozatalára utasítandó volt és megjegyeztetik, hogy a 42. sz. curiai teljes ülési döntvényben csak az lett kimondva, hogy az örökhagyó hagyatékát, melyből a hitelező kielégítést kíván, nem képviselheti egyes örökös, hanem az örökösök összesége. (1895 szeptember 27-én 10489. 1894. sz. a.)