Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

242 A végrehajtási eljárás. 225. vényekre és lábas jószágokra a biztosítási végrehajtás a veszély valószinüségének és a követelés összegének igazolása nélkül elrendelendő, ha a bérleti viszony Írásbeli szerződéssel vagy másként kimutattatik. Ugyanezen előfeltétel alatt ugyanezen tárgyakra, a haszonbérbeadó kérelmére, a legközelebb lejárandó félévi haszonbérösszeg biztosítására elrendelendő a biztosítási végrehajtás, ha a követelés veszélyeztetése kimutattatik. 724. A bérbeadó javára a bérlő ellen a 225. §. alapján elrendelt biztosítási végrehajtás az albérleti követelésekre foganatosítható, még pedig, ha a bérleti jog telekkönyvileg be nem jegyeztetett, ingó végrehajtás módjára.1) Budapesti tábla: A kir. ítélőtábla az első bíróság végzését helybenhagyja; az a szolgáltatás, a mivel az albérlet fejében az albérlő a bérlőnek tartozik, a függő terméssel azonos tekintetek alá eső olyan hozadéka az ingatlannak, a mire a bérbeadónak törvényes zálogjoga van (1881. évi LX. t.-cz. 72. §.), — arra pedig, a mire a törvényes zálogjog kiterjed, az idézett törvény 225. §-a alapján elrendelt biztosítási végrehajtást foganatosítani is lehet, mert továbbá a törvény 208—213. §§-ai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, mely szerint a telekkönyvi bejegyzéssel nem biztosított bérleti vagy haszonbérleti jogból folyólag a bérlőt megillető függő termés a telekkönyvi hatóság által volna végrehajtási zár alá veendő, sőt a 213. §-ban foglalt rendelkezés szerint ily esetben a függő termés a 18. §. szerint illetékes kir. járásbíróság által, mint ingóságra, foganatosítandó. (1901 január 9-én P. 7278 '1900. sz. a.) 725. A 225. §. helyes értelme szerint a haszonbérbe adónak nem csupán a bérlemény területén, de ahhoz tartozó, habár a bérlemény területén talált dolgokra is joga van biztosítást vezetni lábas jószágra is. Kassai tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 225. §-a alapján elrendelt biztosítási végrehajtásnál fogva a végrehaj tatónak ahhoz kétségtelen joga volt, hogy a haszonbérelt jószághoz tartozó lábas jószágokat lefoglaltassa, nem tevén különbséget, hogy azok a haszonbérelt jószág területén vagy azon kivül találtattak. Hogy pedig a lefoglalt lovak a haszonbérlethez tartozóknak tekintendők, kétségtelen abból a végrehajtást szenvedő részéről beismert körülményből, hogy az összeirtakon kivül egyéb vonómarhái nincsenek, hogy a haszonbérelt földet azokkal munkálja ; minthogy azonban a haszonbérlemény nem áll egyébből, mint épületek nélküli puszta földből, a végrehajtást szenvedő a haszonbérlethez tartozó dolgokat csakis saját lakásánál tarthatja. Tekintve végül, hogy ily haszonbérletnél, minő a kérdésben forgó, a haszonbérbe adó a termés idején kivül törvényes zálogjogot és ebből eredő biztosítás iránti jogait egyáltalában nem érvényesítheti, ha csupán a bérlemény területén létező ingókra volna utalva, kétségtelen, hogy az idézett törvény helyes értelmezése csak az lehet, hogy a haszonbérbe adónak nem a bérlemény területén, de ahhoz tartozó oly dolgokra is joga van biztosítást vezetni, a melyek a bérlemény területén kivül találtatnak. (1896 április 28-án 1324/1896. sz. a.) 726. A bérkövetelés engedmény tárgyát képezheti, miből következik, hogy az engedményes is élhet a 225. §-ban körülirt, eredetileg az engedményről megillető jogokkal.2) J) Lásd a 79. §-nál közölteket is. 2) Lásd ugyanígy az 54. §-nál közölt 221. számú határozatot.