Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

230 A végrehajtási eljárás. 212. §. követelhetik, hogy a függő termésből befolyt összeg vagy a bérösszeg a végrehajtató követelésének kielégítésére ne fordíttassák, hanem egyelőre birói letétben tartassák. Ha maga az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt elárvereztetik: a függő termésből bejött összeg vagy a bérösszeg az ingatlan vételárához csatoltatik s a vételárfelosztás az előző szakasz szabályai szerint történik. A végrehajtási zárlat költségei ezen esetben az elárverezett ingatlan vételárából az előnyös tételek között elégíttetnek ki. Ha pedig az ingatlan ezen egy év alatt el nem árvereztetik: a letétbe helyezett összeg azon hitelező követelésének kielégítésére fordittatik, a ki a végrehajtást a haszonélvezetre vezette. 692. Ha az ingatlan haszonélvezetére a végrehajtást vezető hitelező előtt más is zálogjogot szerzett, a letéti összeg felosztása végett sorrendi tárgyalást kell tartani. Guria : A másodbiróság végzése megváltoztattatik s az első bíróság végzésének az a—d) alatti összegek sorozására vonatkozó rendelkezése hagyatik helyben indokaiból és azért, mert az 1881: LX. t.-cz. 212. §-ának végbekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a letétbe helyezett összeg a haszonélvezetre végrehajtást vezető hitelező kielégítésére fordítandó, csak feltételesen áll, azon esetre t. i., ha a haszonélvezetre a végrehaj tatót megelőzően más a telekkönyvi rendtartás 130. §-ának b) pontjához képest zálogjogot nem szerzett, a külön tömeg felosztása tehát a fenforgó esetben, minthogy a haszonélvezetre megelőző rangsorban zálogjogot nyert hitelező van : az 1881 : LX. t.-cz. 188—202. §-ok értelmében a 210. §. második bekezdése szerint eszközlendő. (1901 június 7-én 2794. sz. a.) 693. A lefoglalt függő termés jövedelmének, ha az az ingatlan elárverezése folytán bejött vételár felosztása idejében még kiadva nincs, az ingatlan vételárához csatolását — a mennyiben az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt elárvereztetik — a jogosult hitelezők azon esetben is kérhetik, ha a foglalás idejében annak birói letétben tartása iránt kérvényeket az illetékes telekkönyvi hatósághoz be nem adták, de erre nézve jogosult hitelezőnek csak az tekinthető, a kinek javára a függő termés beszedése vagy a bérösszeg esedékessége előtt az ingatlanra a végrehajtási zálogjog bekebelezte tett, vagy a végrehajtási jog feljegyeztetett. (Marosvásárhelyi tábla 4. határozat, I. kötet, 252.1.) 694. Az 1881: LX. t.-cz. 212. §-ának az a rendelkezése, hogy ha az ingatlan egy év alatt el nem árvereztetik, a letétbe helyezett bérösszeg ama hitelező követelésének kielégítésére fordítandó, a ki a végrehajtást a haszonélvezetre vezette, csak az esetre áll, ha a haszonélvezetre megelőzőleg más hitelező zálogjogot nem szerzett, ellenesetben a 210. §. második bekezdésének intézkedései alkalmazandók. Az 1% fővárosi átiratási dij az ingatlan vagyonátruházás után járó kincstári illeték pótlékának jellegével bir, az ingatlant közvetlenül terheli s az 1881 : LX. t.-cz. 189. §. b) pontja értelmében törvényes elsőséggel biró illeték fogalma alá esik. Az 1881: XXXIV. t.-cz. 39. §-ának az a rendelkezése, hogy a törvényes elsőség a kincstár választása szerint csak egy illetékre vehető igénybe, feltétlenül, tehát az esetre is áll, ha a bérjövedelem külön felosztás alá