Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

214 A végrehajtási eljárás. 197. §. 655. A sorrendi végzéssel perre utasított hitelező által indított kereset nem azonos azzal a keresettel, a melyet a végrehajtási törvény 30. §-a értelmében a végrehajtást szenvedő a végrehajtató ellen indíthat. Curia: A végrehajtási törvény 197. §-a értelmében a korábbi rangsorral biró más hitelező ellen perre utasitott hitelező keresetének tárgya csakis az lehet, hogy az általa kifogásolt követelés a kielégitési sorrendből kihagyassék s keresete nem irányulhat arra, hogy a korábbi rangsorral biró hitelező végrehajtási joga egyébként megszűntnek kimondassék vagy korlátoltassék. Ezért ...(La fönti elvet). . . (1902 deczember 19-én 1168/1902. sz. a.) 656. A zálogtárgy értékének már megtörtént felosztása sem zárja ki rendszerint a zálogtárgy közössége által jogviszonyba jutott hitelező azon jogát, hogy a jogellenes kielégitést nyert és igy az ő hátrányára jogtalanul gazdagodott hitelező társa ellen peruton gazdagodási keresettel felléphessen, a miből nyilván következik, hogy ha a bár jogerősen sorozott pénzösszeget a jogosított hitelező fel nem vette, a kérelem a jogellenes kielégítés bizonyításának feltétele mellett a letétben levő összegre való igény megállapítására irányulhat. Kir. tábla: A kir. Ítélőtábla az első biróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A 22021/1892. számú igazságügyminiszteri rendelet a birói letétben őrzött pénzösszegek tárgyában csak a feleknek a pénzt kezelő pénzügyi hatóságokkal szembeni jogviszonyát szabályozza, az igy nem terjed ki azokra a magánjogi igényekre, a melyeket a letét tárgyát képező összegekre a felek egymással szemben támasztanak, ily igényeket a kérdéses rendelet nem utalt, de nem is utalhatott a pénzügyi hatóságok elé, az a körülmény tehát, hogy a szentendrei kir. járásbíróság 1656/1896. telekkönyvi számú végzése folytán a kereseti letéti összeg már az állampénztárba lett beutalva, a hivatkozott rendelet alapján a kereseti igény birói érvényesítését nem zárja ki, de nem zárja ki azt és a kereset elutasítására indokul az sem szolgálhat, hogy a sorrendi végzéssel perre utasitott felperes a pert nem az 1881 : LX. t.-cz. 197. §-ában meghatározott záros határidő alatt indította meg, mert a zálogtárgy értékének már megtörtént felosztása sem zárja ki rendszerint a zálogtárgy közössége által jogviszonyba jutott hitelező azon jogát, hogy a jogellenes kielégitést nyert és igy az ő hátrányára jogtalanul gazdagodott hitelező társa ellen peruton gazdagodási keresettel felléphessen, a miből nyilván következik, hogy ha bár a jogerősen sorozott pénzösszeget a jogosított hitelező fel nem vette, a kérelem a jogellenes kielégítés bizonyításának feltétele mellett a letétben levő összegre való igény megállapítására irányulhat, a kir. ítélőtábla ezért az első biróság ,itéletében a felperes elutasítására felhozott ezen indokokat mellőzi és az első biróság Ítéletét, elfogadva az alperesi perbenállás és az alperesi védekezés jogossága tekintetében felhozott indokokat is, azt felhozott érdemi indokai alapján hagyta helyben. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhívott és felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1903 november 4-én 8501. sz. a.) 657. Ha a kifogásoló hitelező kereskedő, a perre utasitott hitelező a pert a kereskedelmi biróság előtt indíthatja.