Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 191. 207 vagy aránylagos részében soroztathatja, de követelésének sorozásáról az egyetemleges zálogjoggal terhelt és el nem árverezett ingatlan tulajdono­sának kárára le nem mondhat. Guria: Az egyetemleges jelzálog jogi természetén alapul a törvénynek (1881 :LX. t.-cz. 190. §-ának második bekezdése, telekkönyvi rendelet 106. §.), az a rendelkezése, hogy a hitelező az esetben, ha jelzálogilag biztosított követelése egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy vala­mely közös ingatlannak más tulajdonostársát illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: a vételárból egészben vagy részben leendő kielégí­tését kivánhatja. A törvénynek a hitelező védelmét czélzó ez az intéz­kedése azonban csak arra jogositja a hitelezőt, hogy a fenforgó esetben követelésének kielégitését egészben vagy a mennyiben ezzel a jogával élni nem akar, minthogy követelésének biztosításául szolgáló ingatlanok­nak csak fele része árvereztetett el, követelésének arányos, tehát a jelen esetben felerészbeni kielégitését szorgalmazza; arra azonban, hogy követelésének az egyik adóstárs elárverezett ingatlanainak vételárából leendő kielégitéséről lemondva, kielégitését egészben vagy aránylag nagyobb részben a másik adóstárs még el nem árverezett ingatlanainak vételárából követelhesse, a törvénynek fent jelzett rendelkezése a hitelezőt fel nem jogositja és pedig annál kevésbbé, mert ez által a közös tulajdonos egyetem­leges adóstárs károsodnék ; továbbá, mert az 1881 : LX. t.-cz. 190. §-ának második bekezdése szerint az egyidejűleg elárverezett több telekkönyvi jószágtestre bejegyzett követelésének a kielégitési sorrendbe azon meg­jegyzéssel veendők fel, hogy a mennyiben az árfelosztás egyidejűleg tör­ténend, azok a követelések, a melyeknek teljes kielégitése aránylagos megosztás mellett is teljesíthetők, a vételárakból aránylag lesznek kielé­gitendők. Már pedig az egyetemleges adóstárs az által, hogy ingatlan jutaléka később kerül árverés alá, kedvezőtlenebb helyzetbe nem juthat, mint jutott volna akkor, ha ingatlan jutaléka adóstársainak ingatlanaival egyidejűleg került volna árverés alá. (1899 április 7-én 798. sz. a.) 191. §. Ha az elárverezett ingatlanra valakinek javára haszonélvezeti jog van bejegyezve : a vételár, illetőleg annak a haszonélvezeti jogot megelőző jelzálogos követelések kielégitése utáni maradványa birói letétbe helyezendő, vagy a 202. §. értelmében gyümölcsöztetendő és a kamatjövedelem a haszonélvezeti jog tartama alatt a haszonélvezetre jogositottnak kiadandó. Más szolgalom esetében, ha az ingatlan a 163. §. értelmében, a szolgalom fenn­tartása nélkül árvereztetett el: a szolgalmi jog egyenértékéül fizetendő összeg, bekebelezett haszonbérlet vagy bérlet esetében pedig a bér megszűnte esetére a haszon­bérlő vagy a bérlő által követelt kártérítési összeg a hitelező által felszámított meny­nyiségben veendők számításba. Ugyanez áll bejegyzett kikötmények esetében, a kikötmények készpénzbeli egyenértékére nézve is. A telekkönyvi rendeletek értelmében, valamely összeg szerint meg nem hatá­rozott követelés fedezetéül bekebelezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztosított követelés ezen legmagasabb összeg erejéig, valamely biztosíték bejegyzése által fedezett követelés pedig a bejegyzett biztosítéki összeg erejéig veendő szá­mításba. A mennyiben az elárverezett ingatlanra ilynemű követelések vannak beje­gyezve : a sorrendi tárgyalást rendelő végzésben a hitelező figyelmeztetendő, hogy ha a tárgyalásra meg nem jelennék és követelését fel nem számítaná : az a sorrendben mellőzendő leszen. A végzés a hitelezőnek hirdetményi idézés nélkül saját kezeihez kézbesítendő s ha ez nem eszközölhető, részére ügygondnok nevezendő.

Next

/
Thumbnails
Contents