Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

206 A végrehajtási eljárás. 190. §. 1881 : LX. t.-cz. 190. §. negyedik bekezdés.) (1896 április 9-én I. G. 215/1895. sz. a.) 638. Ha a későbbi jelzálogos hitelező a végrehajtási törvény 190. §-a alapján valamely bekebelezett váltókövetelést váltott magához, e törvényes engedmény alapján a váltókötelezettek ellen a telekkönyvi sorrenden kivül jogokat nem érvényesíthet. Kir. törvényszék: Ámbár a végrehajtási törvény 16. §-ában foglalt azon rendelkezés mellett, hogy az engedményt magára a váltóra kell rávezetni, a mely intézkedés csak az engedmény egy különös faját hozza fel, kizárva nincs, hogy a váltókövetelés közönséges köztörvényi joghatálylyal biró engedmény utján átruházható ne legyen, mindazonáltal felperes kereseti jogosultsága megállapítható nem volt, mert a per folyamán beigazolt azon körülmény, hogy felperes a kereseti váltóban foglalt összeget a takarékpénztárnak kifizette; valamint azon tény, hogy a váltó a felperes birtokában van, s a, B) alatti engedmények képeznek ugyan bizonyítékot arra, hogy a váltólevélnek mint bizonyítékul szolgáló okiratnak tulajdonjogát felperes megszerezte, de ebből még az, hogy felperes a takarékpénztárnak a váltón alapuló jogait is megszerezte volna, nem következik, mert ennek igazolására a takarékpénztár forgatmánya, illetve a váltón alapuló jogok engedményezése okvetlenül megkívántatik, ez pedig sem a kereseti váltóval, sem a B) alatti engedménynyel, mely utóbbival annak tartalma s Z. L. és ifj. S. K. tanuk vallomása szerint csakis a váltón alapuló követelés biztositására szolgáló zálogjog képezte az engedmény tárgyát, beigazolva nem lett, s igy felperes a követelés érvényesítésére sem váltói, sem köztörvényi uton legitimálva nem lévén, a per megindítására jogositott váltóbirtokosnak tekinthető nem volt, ennélfogva a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperest, stb. Kir. tábla: Felperes, ki a k—i takarékpénztárnak a B. J. ellen fennálló és jelzálogilag biztositott követelését az 1881 : LX. t.-cz. 190. §-a alapján magához váltotta, ezzel a tényével csak a nevezett pénzintézetnek B. J. ellen való követelését és azt a jogot szerezte meg, hogy ezt a követelést a biztosítékul szolgáló zálogjog keretén belül érvényesítheti, de külön átruházás hiányában a követelés alapjául szolgált váltót meg nem szerezte s igy a kereseti váltó alapján jogokat nem érvényesíthet, mert továbbá a végrehajtási törvény 36. §-a szerint a váltóadós csak a váltó törvényszerű tulajdonosának tartozván fizetni, a váltói jogok fentartására csak a váltónak ilyen birtokosa számára felvett óvás szolgálhat alapul, a kereseti váltónak törvényszerű tulajdonosául azonban a felperes tekinthető nem lévén, a részére felvett óvás a visszkereseti jog fentartására nem alkalmas, szabályszerű óvás hiányában pedig az alperesek, mint kibocsátó és forgató ellen a végrehajtási törvény 41. §-ában foglalt rendelkezés szerint visszkereseti jog nem érvényesíthető. Curia: Helybenhagyja. (1902 február 5-én 911/1901. sz. a.) 639. A végrehajtási törvény 190. §-ának harmadik bekezdése esetében a hitelező követelését az elárverezett ingatlanból vagy jutalékból egészben