Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 190. §. 205 lek egész összegükben ki nem kerülnek, azok aránylagosan elégitendők ki; mert ha a 189. §. rendelkezésének az lett volna a czélja, hogy az a) és b) pontokban összefoglalt követelések oly rendben elégíttessenek ki, a mint az egyes pontokon belül felsoroltatnak, akkor okvetetlenül minden egyes követelés külön pont alatt vétetett volna fel; mert csupán a c) pont alatti követelésekre nézve van kivételesen kimondva, hogy elegendő fedezet hiányában, vízszabályozási követelések első sorban elégitendők ki s hogy csak a többi követelések közt van aránylagos levonásnak helye; mert e szerint a b) pont alatti követelések egymás között egyenlő elsőbbséggel birván, a dolog természeténél fogva, a mennyiben a vételárból teljesen ki nem kerülnének, egyenlő arányban egyenlitendok ki. (Régi budapesti tábla. TV. polgári tanács elvi határozata.) 190. §.f Az~ előnyös tételek kielégítése után a vételárból a telekkönyvi rangsorozat szerint a jelzálogos hitelezők követelései elégitendők ki. Ugyanazon telekkönyvi hatóság telekkönyveiben foglalt és egyidejűleg elárverezett több telekkönyvi jószágtestre bejegyzett követelések, a kielégitési sorrendbe azon megjegyzéssel veendők fel, hogy a mennyiben az árfelosztás egyidejűleg történend, azon követelések, a melyeknek teljes kielégitése aránylagos megosztás mellett is teljesíthető, a vételárakból aránylag lesznek kielégitendők. Ugyanezen szabály áll azon jelzálogi követelésekre is, a melyek valamely közös ingatlannak több tulajdonostársat illető hányadát terhelik. Ha pedig a jelzálogilag biztositott követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: az a vételárból a hitelező kívánsága szerint egészben vagy részben elégítendő ki. A későbbi jelzálogos hitelezőknek jogukban áll az előttük levő jelzálogos követelést az árfelosztásig készpénzzel kifizetve, magukhoz váltani. Ha e joggal több jelzálogos hitelező kiván élni: az elsőség a telekkönyvi bejegyzés sorrendje szerint illeti a hitelezőket. A később bejegyzett jelzálogos hitelező azonban a beváltási jogot a korábbi jelzálogos hitelező ellenében is érvényesítheti, ha annak követelését is készpénzzel beváltja. Azon jelzálogos hitelező, a ki valamely követelést bevált, a beváltott követelés tekintetében a hitelező jogaiba lép. 636. A 190. §. negyedik bekezdésében emiitett beváltás tárgyát maga a követelés képezvén, az ilyen jelzálogilag biztositott követelés, ha az váltón alapszik, a váltó megszerzése nélkül átruházottnak nem tekinthető. (Curia 1899 május 10-én 312/1899. sz. a.) 637. A jelzálogos intézeteknek jelzálogilag biztositott kölcsönkövetelése a későbbi jelzálogos hitelező részéről készpénz lefizetése mellett magához váltható. Curia: Az 1876 : XXXVI. t.-cz. 17. §-a azt czélozza, hogy a jelzálogintézeteknek jelzálogilag biztositott kölcsönköveteléseire, a csőd esetét kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalán ne szerezhessenek, s ekként azok a záloglevelek birtokosai részére biztosításul szolgáljanak, ez a kizárólagos igény azonban nem érinti az 1881 : LX. t.-cz. 190. §-ának negyedik bekezdésében szabályozott beváltási jognak gyakorlását, minélfogva az ily természetű kölcsönkövetelés a későbbi jelzálogos hitelező részéről készpénz befizetése mellett magához váltható. (1876 : XXXVI. t.-cz. 17. §.,