Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

168 A végrehajtási eljárás. 160—162. lesen igazolja, hogy az elárverezendő ingatlanon gyár vagy gőzmalom, vagy más olyan építmény van, mely az érték megállapítására döntő befolyással bir: az árverés elren­delése előtt a tartozékoknak a helyszínén kiküldött által való pontos összeírását és azt kérheti, hogy ugy ezeknek, mint az ingatlannak becsértéke hivatalból kinevezendő két szakértő általi szabályszerű becslés után állapi ttassék meg. Ezen esetbsn az árverés a helyszíni eljárás befejezése után rendeltetik el és kikiáltási árul a becsár szolgál. 160. §. A végrehajtást szenvedőnek az előző szakasz esetein kivül is jogában áll, az árverési kérvény beadása előtt és az általa viselendő költségeknek előleges fedezése mellett, az ingatlan tartozékainak összeírását és hivatalból kinevezett két szakértő által való megbecslését a telekkönyvi hatóságnál kérni. Ha ilyen tartozék-összeírás és becslés eszközöltetik : a felveendő jegyzőkönyv az iratokhoz csatoltatik s az árverési hirdetmény az eljárás befejezése után bocsáttatik ki; kikiáltási árul pedig a becsérték szolgál. 161. §. Ha az elárverezendő ingatlanra még jogerejüleg el nem döntött tulajdon­jog-igény van telekkönyvileg feljegyezve s a végrehajtató követelése a tulajdonjog­igény feljegyzése után van telekkönyvileg bekebelezve: az igény jogerejü eldön­téséig az árverés el nem rendelhető. Ha a feljegyzett igény iránt a per még folyamatban nincs : az igénylő a végre­hajtató kérelmére a pernek záros határidő alatti megindítására utasítandó, jogában állván a végrehaj tatónak a folyamatban levő vagy megindítandó perbe beavatkozni. Ha pedig a végrehajtató követelése az igény följegyzését megelőzőleg van telekkönyvileg bejegyezve : az árverés az igényre való tekintet nélkül rendelendő el és foganatosítandó ; a vételár azon része azonban, mely az igényt megelőzőleg bejegyzett tehertételek kielégítése után fenmarad, az igény jogerejü eldöntéséig birói letétben tartandó. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha az elárverezendő ingat­lanra valamely tulajdon iránt indított per van feljegyezve. 521. A végrehajtási zálogjog bekebelezésének a már előzőleg eszközlött perfeljegyzéstől feltételezetten lett elrendelése sem a telekkönyvi rendeletbe, sem a végrehajtási törvény 161. §-ába nem ütközik. (Curia 1884 október 1-én 5819. sz. a.) 162. §. Ha valamely ingatlanra a végrehajtató követelését megelőző elsőség­gel zálogvisszaváltási jog van telekkönyvileg feljegyezve, az árverés azon feltétel alatt rendelhető el, hogy az árverés által a bejegyzett zálogvisszaváltási jog nem érintetik. Ha azonban a végrehajtató követelése a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző elsőséggel van bekebelezve: az árverés a zálogvisszaváltási jogra való tekintet nélkül rendelhető el s a vételár azon maradványa, mely a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző tehertételek kielégítése után fenmarad, birói letétbe helye­zendő mindaddig, mig a zálogvisszaváltás kérdése birói ítélettel vagy egyezséggel el nem döntetik. 522. A zálogváltási jognak feljegyzését azon az alapon, hogy a feljegy­zéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg, hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg, hogy azon ingatlanra az inscriptio ki nem terjed, a zálogváltó per meg­indítása előtt is bármikor lehet az illetékes birtokbiróságnál önálló keresettel szorgalmazni. Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ád, ennek folyo­mányaként alperest a feljegyzés törlésének főrészre is kötelezheti, s a jog­erős Ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. (Curia 36. t. ü. határozat, I. kötet, 42. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents