Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 124. §. 141 vezetett végrehajtás alapját képező követelésüket fedező részére, hanem az egész megoszthatlanul lefoglalt követelésre : s tekintve, hogy kivülök — a per adatai szerint — ugyanarra a követelésre mások is szereztek zálogjogot, tehát felperesnek a követelés behajtásánál ez utóbbiak szerzett zálogjogát sem lehet figyelmen kivül hagynia, a mennyiben ő az összes zálogos hitelezők érdekeit képviseli; s mivel az ügygondnokot az 1881. évi LX. t.-cz. 126. §-ából kitetszőleg különben sem illeti meg az a jog, hogy az általa behajtott összegeket az egyes végrehajtatok követeléseinek kielégítésére ezeknek kiadhassa, hanem tartozik a végrehajtást rendelő biróságnak bemutatni, a mely biróság a befolyt összeg felosztását a 118. és 119. §§-nak megfelelően eszközli, a mely felosztásnál tehát valamennyi zálogos hitelező, nyert zálogjoguk sorrendjében jogosult a kielégítésre ; a törvény ezen rendelkezése mellett tehát, mig egyrészt tarthatatlan felperesnek az a felfogása, hogy a lefoglalt követelés egy részének érvényesítése is alkalmas volt arra, hogy az összes zálogjogot szerzett hitelezők követeléseinek kielégítését eredményezze, másrészt kizárja azt is, hogy az igy többek által lefoglalt oszthatatlan és egyetemleges zálogjoggal terhelt követelés, az egyes végrehajtatok követelései szerint, szétválasztva érvényesíthető legyen ; s végre, mivel a lefoglalt követelés behajtásával megbízott ügygondnoknak e megbízásból folyó jogai és kötelezettségei és azok terjedelme is a törvény által vannak megszabva, ezen törvényes rendelkezésekkel ellentétes eljárását pedig a bíróságtól nyert megbízás helytelen, vagy általa tévesen értelmezett szövege nem mentheti. (1901 június 27-én I. G. 104. sz. a.) Ellenkező : 439. Curia. A végrehajtásilag lefoglalt követelés behajtására kirendelt ügygondnok az adós ellen fennálló követelési jogot csakis a foglaltató hitelezők érdekében lévén jogosítva érvényesíteni, a lefoglalt követelés összegéből csakis a foglaltató követelésének megfelelő összeg Ítélhető meg az adós alperes ellen, mert az ügygondnoknak nincs joga ahhoz, hogy olyan követeléseket is hajtson be, a melyek a felosztás alkalmával ugy sem a végrehajtató hitelezők, hanem harmadik személyek javára lennének kiutalványozandók. (1900 január 5-én 888/1899. sz. a.) 440. Ha az iparossegédnek a munkaadótól járó illetősége foglaltatott le, a követelés behajtására rendelt ügygondnok első sorban az iparhatóság békéltető bizottságánál tartozik perelni. Budapesti tábla: Az iparos és segédje közötti szolgálati viszonyból származó követelés érvényesítése az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-ához képest első sorban nem a biróság, hanem az iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága elé tartozik, nem változtatván ezen az a körülmény sem, hogy felperes az iparossegéd részére a munkaadótól járó és végrehajtás utján lefoglalt segédi járandóság behajtását, mint a követelés behajtására a végrehajtási törvény 124. §-a értelmében kirendelt ügygondnok kívánja érvényesíteni, mert ő a lefoglalt követelés behajtása körül csak azokat a jogokat és