Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárásról. 124. §. 139 Curia: A felebbezési bíróság ítéletében megállapította azt a tény­állást, hogy alperes jogelőde a kereset alapjául szolgáló s 1889. évi már­czius 7-én kiállított adóslevélre a végrehajtást szenvedő K. J.-tól kölcsönt nem kapott és hogy az adóslevél csak színleg állíttatott ki. E tényállás alapul vétele mellett jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alperes a kereseti összegben és járulékaiban marasztaltatott, mert a midőn valamely végrehajtást szenvedőnek, ennek adósa elleni követelése foglaltatik le és a végrehajtási törvény 123. §-a értelmében a követelés a végrehaj tatóra ruházta tik át, a végrehajtató engedményesnek tekintetik és a végrehajtást szenvedőnek adósa a végre­hajtási engedményes ellen is mindazokat a kifogásokat megteheti, a melye­ket az eredeti hitelezője ellen megtehetett volna, tehát ily esetben is, ha a lefoglalt követelés per utján haj tátik be, a követelés fennállása meg­állapítandó. A mennyiben az alperes részéről szolgáltatott bizonyítékok alapján az a tényállás lett megállapítva, hogy alperes jogelőde részére a jelzett adóslevélre a kölcsönösszeg le nem számláltatott, e miatt alperest jogos kötelezettség nem terhelheti és felperes az átruházás által alperes ellen érvényes jogalap hiányában követelési jogot nem szerzett. Egymagában az, hogy felperes a foglalás alapján az alzálogjogot is megszerezte, a felperesi követelés megítélésére alapul azért nem szol­gálhat, mert felperes a K. J. követelését illetőleg mint engedményes lépvén fel keresetével, reá nézve a sommás eljárás 150. §-a alkalmazást nem nyer­het. (1902 deczember 23-án I. Gr. 396. sz. a.) 124. §. Ha a lefoglalt követelés az előző szakasz szerint át nem ruházható, valamint akkor is, ha a végrehajtató a lefoglalt követelés átruháztatását nem kívánja: a végrehajtás foganatositására illetékes bíróságnál kérheti, hogy a lefoglalt követelésnek behajtására feljogosittassék avagy pedig e végből ügygondnok rendel­tessék. Ha a követelésre másnak is van zálogjoga, vagy a lefoglalt követelés a végre­hajtató követelését és járulékait meghaladja, hacsak a felek közt más megállapodás nem jött létre, a behajtásra ügygondnok rendelendő ; ellenesetben a behajtással a végrehajtató bízandó meg. A lefoglalt követelés behajtása iránti intézkedés elrendelését a végrehajtató a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő eltelte, vagy az ilyen igénykereset eldöntése előtt is kérheti. Ha azonban halasztó hatálylyal biró igénykereset indíttatott: ennek jog­érvényes eldöntéséig a behajtott összeget utalványozni (125. §.). vagy felosztani (126. §.) nem lehet. A megbízott végrehajtató vagy a kirendelt ügygondnok a követelés behajtása iránt saját felperessége alatt van jogosítva a pert megindítani; a per megindításáról azonban a végrehajtást szenvedőt, ha lakhelye tudatik, lakhelyére intézendő ajánlott levélben értesíteni köteles. A követelés behajtására szükséges költségeket a végrehajtató köteles előlegezni. 437. Az, hogy a végrehajtást szenvedő adósa a lefoglalt követelés kifizetésére való készségét kijelenti, nem akadályozza azt, hogy a köve­telés behajtására ügygondnok rendeltessék. Budapesti tábla: A kir. Ítélőtábla az első bíróság végzését megvál­toztatja s elrendeli, hogy a lefoglalt követelés behajtására ügygondnok kineveztessék.

Next

/
Thumbnails
Contents