Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

134 A végrehajtási eljárás. 119. •§. 417. A végrehajtatok megjelenési dija nem előnyös tétel. Budafesti tábla: Az ingó árverésen befolyt vételár tekintetében a kielégitési sorrend megállapítása végett az 1881: LX. t.-cz. 119. §-a az érdekelteknek csak meghallgatását rendeli és a sorrend megállapítását a biróra bizza, a meg nem jelenés nem jár jogkövetkezményekkel, ebből folyóan a megjelenés költsége nem minden esetben képez oly költséget, a mely, mint a végrehajtási eljárás szükségképi következménye, a törvény 27. §-a értelmében mindig a végrehajtást szenvedett terhét képezi, erre való figyelemmel és arra, hogy a befolyt vételár a megelőző foglaltatok követeléseit sem fedezte, a mi a mellett bizonyit, hogy a jelen esetben a tárgyaláson való megjelenés nem képez szükségképi költséget, az első biróság végzését helybenhagyni kellett. (1902 október 1-én 5544. sz. a.) 418. Az árverési jegyzőkönyvben fel nem számított közbenjárási dij előnyösen nem sorozható. Budapesti tábla: Végrehajtató képviselőjének árverési közbenjárási dija nem a felosztandó tömeg, hanem csakis saját fele irányában állapíttatott meg, helybenhagyja; mert a felfolyamodó képviselőjének helyettese által aláirt jegyzőkönyvekben nyoma sincs annak, hogy a felfolyamodó a közbenjárási dijait felszámitani kivánta s megállapittatni kérte volna, már pedig az 1881 : LX. t.-cz. 119. §-a értelmében az árverési tömeg ellenében előnyös tételként csakis a felszámítás alapján megállapított árverésfoganatositási költségek sorozandók. (1903 márczius 11-én 11078/1903. sz. a.) 419. Az 1881: XVII. t.-cz. 55. §-a szerint pedig a tömeghez tartozó és zálogjoggal terhelt ingóságok vételárából előbb a tömegnek e vagyont terhelő költségei, ellenben a záloghitelezők csak ez után elégitendők ki. (Budapesti tábla 1899 április 19-én 1871/1899. sz. a.) 420. Az iparost a birtokában levő és általa kijavított dolgok vételárára elsőbbségi igény illeti: mert az általános birói gyakorlat az iparosnak ily módon előállított követelését törvényes zálogjog erejével ruházta fel s különben is az ennek az álláspontnak megfelelő intézkedést a »magyar általános polgári törvénykönyv« tervezetének 1643. §-a már kifejezetten felveszi. (Debreczeni tábla: Második tanács megállapodása.) A harmadik bekezdéshez. 421. A sorrendi végzés a meg nem jelent felekre is a kihirdetéskor válik jogerőssé, ha ellene, ott nyomban felfolyamodás be nem adatott. Mi befolyással sincs a jogerő kérdésére, hogy az ilyen végzés még Írásban is kézbesittetik az érdekelteknek. Curia: Az 1881 : LX. t.-cz. 191. §-a szerint a kifizetési sorrendet megállapító végzés ellen, ha a biróság azt azonnal meghozta és kihirdette, a felfolyamodás azonnal szóval bejelentendő és ha a kihirdetéskor a végzés ellen felfolyamodás be nem jelentetik, a vételár