Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

130 A végrehajtási eljárás. 119. foganatosíttatott, az árverésen befolyt vételárra pedig elsőbbségi igény jelentetett be. A befolyt vételár felosztására az 1881 : LX. t.-cz. 918. s 119. §§-ai értelmében az árverést foganatositó szentesi kir. járásbiróság volt illetékesnek kimondandó. (1901 június 19-én 788/1901. sz. a.) Az első bekezdéshez. 397. Az 1881 : LX. 119. §-ának rendelkezése szerint a biró a kielégítési sorrendet a végrehajtási iratok és az elsőbbségi bejelentések alapján hivatalból állapítja meg akkor is, ha a tárgyalásra kitűzött határnapon a megidézett felek közül senki sem jelent meg. (Budapesti tábla 1902 április 4-én P. 1501/1902. sz. a.) 398. A meg nem jelenés a zálogjogról való lemondásnak nem tekintetik. (1902 április 3-án P. 10265/1901. sz. a.) 399. Az 1881 : LX. t.-cz. 119. §-ának rendelkezése serint a kielégítési sorrendet az érdekeltek meghallgatása után a biró állapítja meg, a megállapítás pedig a rendelkezésre álló iratok szerint történik; és valamely foglaltató követelése csupán az okból, mert a kitűzött sorrendi tárgyalásra a foglaltató meg nem jelent, a sorozásból el nem hagyható. (Budapesti tábla 1900 november 27-én 4432/1900. sz. a.) Hasonló ; 400. Az elsőbbségi kérdések eldöntésénél a végrehajtási ügyben előforduló adatok hivatalból figyelembe veendők. Curia: A kir. tábla végzése megváltoztattatik és az elsőbirósági végzés hagyatik helyben, mert az elsőbbségi kérdések eldöntésénél a végrehajtási ügyben előforduló adatok hivatalból figyelembe veendők, minélfogva a végrehajtási iratok közt levő levél tartalmából kifolyóan helyesen állapította meg az első bíróság azt, hogy az A. végrehajtató czég követelése H. K.-ra történt engedményezését megelőzően megszűnt, már pedig megszűnt és ekként nem létező követelés joghatálylyal nem is engedményezhető. (1901 április 26-án 1909/1901 sz. a.) 401. A bejelentett igények is hivatalból veendők figyelembe. l) Kolozsvári tábla: Ingó sorrendnél a bejelentett és igazolt igények az 1881 : LX. t.-cz. 192. §-ának joghasonlatossága szerint a sorrendi tárgyalásnál a fél meg nem jelenése esetén is tekintetbe veendők, a tárgyalásról való elmaradásnak következménye az, hogy a meg nem jelent hitelezőnek csupán tőkekövetelése soroztatik, ha az kellőleg kimutatva van. (1896 márczius 24-én 839. sz. a.) J) Lásd a 379. sz. jogesetet.