Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)
A végrehajtási eljárás. 96. §. 113 347.Annak eldöntése, vájjon a behajtandó követelés a végrehajtást szenvedőn kivül az igénylő felperest is terheli-e vagy sem, az igényperben helyt nem foghat. (Temesvári tábla 1900 deczember 19-én Gr. 92/1900 sz. a.) 348. Igényper idegen ingó anyagnak uj dologgá átalakítása esetén. Curia: A ki a jogszerű birtokába került idegen ingó anyagot saját számára kikészités által uj dologgá alakitja és ez által az illető anyag értékét többszörösen meghaladó forgalmi értékű uj dolgot állit elő, az uj dolog tulajdonát megszerzi és az illető anyag tulajdonosa készpénzbeli megtérítésnél egyebet nem követelhet, ennek a követelésnek érvényesitése pedig igényper keretébe nem tartozik. (1901 szeptember 24-én G. 296. sz. a.) 349. A különben jogszerűen megindított igénypernek az esetben, ha az igényelt vagyon időközben végrehajtásilag a végrehajtató követelése törlesztésére tényleg felhasználtatott, tárgya és czélja jogszerűen nincs és nem is lehet. (Curia. 1898 április 15-én I. G. 39. sz. a.) 350. Jogszabály az, hogy a föld terménye a föld tulajdonosának vagy bérlőjének tulajdonául tekintendő, ha csak ennek ellenkezője nem bizonyittatik. — A férj és feleség közös földjén termett termés felett a házasság tartama alatt a férj van jogosítva rendelkezni és eme jognál fogva az egész termés igénylésére is jogosult. (Curia 1902 november 11-én I. G. 111. sz. a.) 351. A vételár felosztása után keletkezett igényperi Ítélet és az igény tárgyának kiadására irányuló külön perut. Kassai tábla: Kétségtelen, ugyan hogy az igényperben hozott oly Ítélet, mely a vételár felosztása után vagy közpénztárban kezelt és végrehaj tásilag lefoglalt készpénznek a végrehajtató által való felvétele után keletkezett, a végrehajtási eljárásra többé joghatálylyal nem bir, mivel az igényperben hozott Ítéletben megbatározott jogkövetkezmények csak magában a végrehajtási eljárásban állhatnak be ; mindazonáltal az a körülmény, hogy az igény tárgya a végrehaj tatónak az igényperben hozott Ítélet hozatala előtt már kiadatott, nem akadályozhatja azt, hogy az igényperben nyertes fél az igény tárgyat, mely a végrehaj tatónak kiadatott, külön per utján ne követelhesse és pedig annál kevésbbé, miután az 1881 : LX. t.-cz. 93. és 96. §§-nak tartalmából csak az következik, hogy a halasztó hatálylyal nem biró igényper nem akadályozza a végrehaj tatónak a lefoglalt vagyonból való kielégítését, illetve a vételár felosztását, de nem következik az idézett szakaszok rendelkezéseiből az, hogy a végrehajtató az ekként felvett értéket feltétlenül meg is tarthassa és hogy ő az ekként felvett pénz visszafizetésére külön per utján kötelezhető nem volna, nem különösen azért, mert az idézett törvény 93. §-a második bekezdésének rendelkezéséből kétségtelen, hogy a mennyiben az igénylő az ott meghatározott módon a végrehajtás felfüggesztését kieszközölni elmulasztotta, eme mulasztásának következménye csakis az, hogy a végrehajtás folyamát nem gátolhatja és a mennyiben az az igényperbeli itélet hozatalát megelőzőleg már befejez-Grecsák: Magyar Döntvénytár. III. 8