Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 96. §. 109 igényeinek érvény esi tése nem igényper, hanem elsőbbségi igény útjára tartozik. (1900 szeptember 13-án I. Gr. 280. sz. a.) 331. Megtartási jog alapján, mert zálogjog természetével bir, nincs igénynek helye. (Curia 1896 november 19-én I. G. 267/1896.) 332. Bizományos igényperrel élhet. Curia : Azon ügylet által, melyet a bizományos harmadik személylyel köt, a kereskedelmi törvény 368. §-a szerint a bizományos lévén jogositva, felperesnek a törvény ezen rendelkezésén nyugvó igénykereseti jogát a bizományi árukat illetően alaposan kétségbe vonni nem lehet. (1886 október 29. 5433. sz. a.) 333. Ha a jelzáloggal terhelt ingatlan alkatrészei ingók gyanánt vétettek végrehajtás alá, a jelzálogos hitelező ezekre nézve igényperrel követelheti a zár feloldását. Curia felülvizsgálati tanácsa. Valamely ingatlanra bekebelezett zálogjog kiterjed az ingatlannak telekkönyvileg ki nem tüntetett alkatrészeire és tartozékaira, és a hitelező a zálogjog bekebelezésével a kielégítéshez való jogát mindezekre megszerzi. Valamikép a végrehajtást szenvedő nem köteles tűrni, hogy az ingatlanai alkatrészeit képező tárgyak az ingatlantól elkülönitve, mint ingók értékesíttessenek, a zálogjogban foglalt jognál fogva a jelzálogos hitelező se tartozik tűrni, hogy a jelzálogai szolgáló ingatlanhoz tartozó egyes tárgyak vagy alkatrészek a jelzálogtól elszakitva árvereztessenek el. Hogy a törvény a jelzálogos hitelezőnek ezt a jogát megóvni kivánta, kitűnik az 1881 : LX. t.-cz. 21. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a rendes használat szerint elválasztatni szokott függő termésre, vagy az ezt helyettesítő bérösszegre nézve is fentartja a jelzálogos hitelezőnek azt a jogát, hogy ha az ingatlan egy éven belül elárvereztetik, ezek a jelzálogos hitelezők kielégítési alapjául szolgáló ingatlanok vételárához csatoltassanak. Ennek a most előadott védelemnek még inkább ki kell terjednie az alkatrészekre. Ezek szerint kétséget nem szenvedhet, hogy a jelzálogos hitelezőnek zálogjoga anyagi tartalmánál fogva olyan, mely jogszerű akadályul szolgálhat arra, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlanok alkatrészei az ingatlanoktól külön ingóság gyanánt végrehajtásilag eladassanak; mely jognak a végrehaj tatóval szemben való érvényesítését a jelzálogos hitelező igényper utján is követelheti. (1902 január 21-én I. G. 494/1901. sz. a.) 334. A foglalás után szerzett tulajdonjog alapján is igényelheti a jóhiszemű szerző' az általa megvett ingóknak a zár alóli feloldását. Curia: Az ingó vagyon pusztán az által, hogy az végrehaj tásilag lefoglaltatott, harmadik jóhiszemű személyekre nézve forgalmon kivüli tárgygyá nem válik; következésképen a végrehajtást szenvedő tényleges uralma alatt hagyott az a vagyon a végrehajtási foglalás ellenére is kézről kézre adható és igy kizártnak nem tekinthető az, hogy az ilyen vagyonra