Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

108 A végrehajtási eljárás. 96. §. Curia: Az a kikötés, hogy felperes tulajdonjoga a vétel tárgyára nézve a vételár teljes kifizetésének megtörténtéig fentartatik, semmiféle határidőhöz sincs kötve; már pedig az ilyen kikötés hatálya mindaddig fennáll, a mig a vételár egészen kifizetve nincs; ezt a hatályt tehát nem szünteti meg pusztán az a körülmény, hogy az illető eladó az illető vevő ellen a vételári követelése iránt pert indit, marasztaló határozatot nyer és ama követelése erejéig esetleg magát a vétel tárgyát végrehajtásilag lefoglaltatja; egyébiránt az ily kikötés tételes törvény által tiltva nincs; és az állandóan követett birói gyakorlat által mindenkivel szemben hatályosnak van elfogadva, következésképen az ilyen kikötés igényperben is és az illető vevő hitelezőivel szemben szintén érvényesíthető. Ugyanígy : Curia 1898 G. 599., 1899 G. 28., 1900 G. 381., 1901. G. 645. és 1902 G. I. 439. sz. a. i) 328. A végrehajtató nem szerezhet több jogot a lefoglalt ingókra, mint a milyennel azokra a végrehajtást szenvedő birt. (Curia felülvizsgálati tanácsa 1902 november 11-én G. 260/1902. sz. a.) 329. A dolognak valamely követelés biztosítása vége t történt vételével szerzett jog anyagi tartalmánál fogva nem alkalmas arra, hogy az illető dolog végrehajtási eladását megakadályozza. Curia: A felebbezési biróság helyesen minősítette az ügyletet; mert az okiratnak a felebbezési biróság Ítéletében idézett tartalmából ki tetszőén, az ügylet tárgyát tevő ingóság nem a tulajdonjogban foglalt rendelkezési jogosultsággal, hanem csak a végből adatott át a felperesnek, hogy a végrehajtást szenvedő és neje ellen való követelése annak kielégítéséig biztosittassék. A dolognak csupán valamely követelés biztosítására történt átengedése és átadása pedig a tulajdonjog megszerzésére nem vezet; s e mellett nincs jelentősége annak, hogy a szerződő felek az ingóknak ekkép történt átengedését az okiratban jogilag helytelenül, tulajdonjog-átengedésnek nevezik. A dolognak valamely követelés biztosítása végett történt átvételével szerzett jog pedig anyagi tartalmánál fogva nem alkalmas arra, hogy az illető dolog végrehajtási eladását megakadályozza. (1902 április 22-én I. G. 658. sz. a.) 330. Kézi zálogjog az igény alapjául alkalmas jogczimet nem képez. Curia: Az igényper tárgya csak az lehet, hogy az igénylő képes-e kimutatni a végrehajtás alá vont ingókra oly jogot, a mely alkalmas annak megakadályozására, hogy a végrehajtató követelése a lefoglalt ingókból kielégítést nyerjen. A kézi zálogjog azonban eme jogok közé nem tartozik, mert a kézi zálogjog egyedül azt a jogot állapítja meg, hogy a jogosult eme jogánál fogva követelésének a zálogtárgyból leendő kielégítését követelheti, ellenben, minthogy a végrehajtás nem érinti a kézi zálogra jogosultnak azt a jogát, hogy követelését a kézi zálogul lekötött ingókból kielégíthesse, annálfogva a jogosult fél vélt elsőbbségi J) Ellenkezően: 1900 deczember 6-án 4833,1900. sz. a.