Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

94 A végrehajtási eljárás. 80—82. §. 80. §. Váltóbeli követelések, kereskedelmi utalványok, kötelező jegyek, rakjegyek, közraktári jegyek és hátirattal átruházható más értékpapirok (1875 : XXXVII. t.-cz. 294. és 205. §§.), továbbá nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél vagy más társaságoknál pénztári jegyekre, betéti könyvecskékre elhelyezett készpénzbeli összegek, hacsak a betevő a személyes felvétel jogát világosan fenn nem tartotta, valamint általában az olyan követelések, melyek a fennálló jogszabályok vagy társulati alapszabályok szerint, csak a követelésről kiállitott okirat birtokosai által érvényesíthetők, rendszerint csak azon esetben foglaltathatnak le, ha az okirat a foglalás alkalmával megtaláltatik. A leforralt váltók, értékpapirok és fent megjelölt más okiratok, a foglalás feljegyzésének megtörténte után, a 73. §. intézkedése szerint letétbe helyezendők. Ha a fentebb emiitett okiratok a végrehajtás foganatosítása alkalmával meg nem találhatók, de a végrehajtást szenvedő előadásából vagy a végrehajtató által előterjesztett bizonyitékokbó! az mutatkozik valószínűnek, hogy a követelés fennáll és a végrehajtást szenvedőt illeti: a lefoglalás a követelés szabatos körülírása mellett teljesíthető ugyan, de hatálya attól függ, hogy a követelés érvényesítéséhez szükséges okirat utólag megszereztetik, avagy az a végrehajtást szenvedő által vagy annak költségére a, végrehajtató által megindítandó szabályszerű eljárás során megsemmisíttetik. 291. A végrehajtási törvény 80. §-a értelmében a váltóbeli követelés rendszerint csak abban az esetben foglaltathatván le, ha a váltó a foglalás alkalmával megtaláltatik és arra a foglalás reávezettetik, e nélkül pedig a foglalás joghatálya attól függvén, hogy a váltó utólag megszereztessék, vagy megsenimisittessék, az ennek a szakasznak meg nem felelő módon lefoglalt váltókövetelés birói letétbe helyezése által a váltóadós nem menekül kötelezettsége alól s a foglalás daczára az igazolt váltóbirtokos kezéhez leendő fizetésre kötelezendő. (Curia 1902 szeptember 10-én 1545/1901. Állandó gyakorlat.) x) 81. §. Ha kereskedelmi könyveken alapuló követelés foglaltatik le, a könyvkivonat a végrehajtási jegyzőkönyvhöz csatolandó s a. fog'alás a kereskedelmi könyvben, a lefoglalt követelésnél feljegyzendő. Ha valamely kereskedelmi könyvben foglalt összes követelés vétetik foglalás alá, elegendő, ha a lefoglalt követelések, a kereskedelmi könyvekre való hivatkozás s adós nevének és a követelés összegének pontos kitétele mellett, összeiratnak és a könyvben foglalt összes követelések lefoglalása, a foglalás napjára, a felek neveire és a birói végzésre való hivatkozás mellett, a kereskedelmi könyv első lapjára feljegyeztetik. A kivonatok elkészítésére, illetőleg a. köny vbeli követelések összegének kiszámítására a kiküldött szükség esetében szakértőt alkalmazhat, kinek díjazása a végrehajtási költségekhez számítandó. 82. §. A végrehajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról történt érte sités után tartozását ki nem fizetheti, hanem azt, a mennyiben további birói intézkedés megtörténte előtt esedékessé válik, a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz vagy a fizetési helynek bíróságához, mely az előbb említett bíróságot értesiti, letenni köteles. Az e tárgyban felszámított és a bíróság által megállapítandó költségek az adós részére a letett összegből visszautalványozandók. Azon adós, a ki a lefoglalt követelést a végrehajtást szenvedőnek vagy bárki másnak birói utalvány nélkül kifizeti, az esetleges büntető következményen felül vagyonilag is akként marad kötelezve, mintha a fizetést nem teljesítette volna. 292. Az 1881 : LX. t.-cz. 82. §-a szerint valamely követelésnek az adósnál történt letiltása az adóst nem arra jogosítja fel, hogy a letiltott J) Hogy a lefoglalt követelés a zálogolási jegyzőkönyvben mi módon tüntetendő ki, lásd a 70. §-nál közölt 287. számú határozatot.