Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 83 aggály nem mutatkozván, annak a bizonyítása, hogy a telepítés és a telepes megnevezése jogellenes és nem a kibocsátó és elfogadó hozzájárulásával történt, a kifogásoló F. L.-t és nejét terhelte, ebben az irányban azonban ezek az alperesek semmiféle bizonyítékot nem szolgáltattak, a kihallgatott tanuk vallomásukban csak arra nézve adnak felvilágosítást, hogy a telepítést nem a kibocsátó, hanem a közgazdasági bank egyik alkalmazottja teljesítette, de abban nincs semmi adat arra nézve, hogy ez az utólagos telepítés jogtalan volt és hogy az nem a kibocsátó hozzájárulásával történt, ilyen körül mények között azt kellett elfogadni, hogy a telepítés és a telepes megnevezése a kibocsátó és elfogadó hozzájárulásával, tehát jogszerűen történt annál is inkább, mert ugy a kibocsátó, mint az elfogadó a viszonválaszban kifejezetten beismerték azt, hogy a váltóra ez a kitétel: »fizetendő Debreczenben« a váltóbirtokos által jogszerűen vezettetett, ennek a kijelentésnek pedig nem lehetett más értelmet tulajdonítani, mint csak azt, hogy a kibocsátó az utólagos telepítéshez egyezségileg hozzájárult; mert a váltón az intézvényezett neve mellett előforduló lakhely fizetéshelynek lévén tekintendő, ettől eltérő fizetési helynek ujabb kijelölése már nem a hiányzó lényeges kellék kitöltésének, hanem egyik lényeges kellék megváltoztatásának tekintendő, a melyre a váltóbirtokos csak abban az esetben birhat joggal, ha a telepítésre jogosult személy ehhez a megváltoztatáshoz hozzájárult. Ezek szerint a telepítés érvényesnek lévén tekintendő. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének vonatkozó indokolása alapján helyesen állapította meg azt, hogy felperes jogelődje a telephelylyel ellátva volt kereseti váltóra utólag vezette rá a telepes megjelölését. Minthogy pedig a váltóbirtokos a fizetési helylyel ellátott váltót, az arra jogosítottak beleegyezése nélkül, utólagosan telepes megnevezésével ellátni nem jogosult és minthogy a telepes személynek ily utólagos jogtalan kitüntetése a váltón a tartalom meghamisításának tekintete alá esik s minthogy felperes az alperesek tagadásával szemben nem bizonyította, hogy a közgazdasági bank a telepítést az arra jogosítottak beleegyezésével vezette a váltóra s ennek bizonyítása nélkül alperesek csak a váltónak eredeti tartalma szerint vannak kötelezve, az eredeti tartalom szerint pedig a váltó nem a jogtalanul kijelölt telepes, hanem a telephelyen az elfogadó ellen volt megóvatolandó és minthogy a csatolt óvás nem az elfogadó, hanem az utólag kitüntetett telepes közgazdasági bank ellen vétetett fel, ez az óvás szabálytalan és a váltóvisszkereseti jog fentartására nem alkalmas. Felperest tehát a másodrendű alperes mint kibocsátó ellen intézett keresetével elutasítani. (1899 október 12-én 474/1899. sz. a.) 250. A váltó kibocsátójával utólagosan létrejött megállapodás alapján sem telepíthető a már forgalomba adott váltó a többi váltókötelezettekre is joghatályosan. A m. kir. Curia: K. Lászlónak a kereseti váltó kibocsátójának X) alatt csatolt 1899 április 14 én kelt és a kiállító tanúvallomás 6*