Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. Sl 245. „Fizetendő A. B. ügyvédi irodájában Nagyváradon" nem a telepes személyének megjelölését foglalja magában, hanem azt a helyiséget határozza meg, a hol az elfogadó maga kívánja a fizetést teljesíteni, ily esetben pedig az óvási cselekmény a megjelölt helyiségben az elfogadó ellenében veendő fel. (Curia 1896 október 21-én 1445. sz. a.) 246. A váltóbirtokos arra vonatkozó megállapodás hiányában a váltó telepítésére nem bir jogosultsággal. A m. Jcir. Curia: Helytelen az a nézet, mintha a váltóbirtokos a váltót ellenkező megállapodás hiányában tetszése szerint telepíthetné, mert a váltóbirtokos csak a hiányzó lényeges kelléket, melyek közzé a telepítés nem tartozik, van jogosítva pótolni, ellenben az intézvényezett lakhelyéből különböző fizetési hely megjelölésére csak a kibocsátó, a telepes kijelölésére pedig, ha ezt a kibocsátó ki nem jelölte, a váltótörvény 24. §-a értelmében az elfogadó jogosult. Az az ellenvetése a felperesnek, hogy az utólagos telepítés kifogása csak az ö . . . . népbankkal szemben, a ki a telepítést eszközölte, lett volna felhozható, nem bir alappal, mert felperes nem vonta kétségbe, hogy az intézvényezett neve és lakhelye már ki volt téve a váltón, mikor azt az ö . . . . népbanknál leszámitoltatta; a váltótörvény 3. §. 7. pontja értelmében tehát a váltó fizetési helylyel már el volt látva; következőleg, midőn arra utólag, az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely vezettetett, nem valamely hiányzó váltói kellék pótoltatott, hanem a váltó tartalma a fizetési hely tekintetében megváltoztattatott és pedig a mennyiben jogosulatlanul történt, váltójogi szempontból a hamisitás fogalma alá esvén, a váltótörvény 82. és 83. §-ai értelmében a váltónak minden birtokosával szemben felhoztó. (1897 márczius 18-án 863/1896. sz. a.) 247. A váltótörvény 93. §-a értelmében a váltóbirtokos, ellenkező megállapodás igazolása nélkül, a váltónak csak lényeges kellékeit van jogosítva utólagosan kitölteni; ezt a jogát pedig az intézvényezett lakhelyének kitüntetésével kimerítette. A m. kir. Curia: Felperes, ki a másodbiróság által helyesen megállapított tényállás szerint a kereseti váltót az alperesek aláírásaival ellátva, azonban az intézvényezett lakhelyének és a telephelynek kitöltése nélkül kapta, a váltótörvény 93. §-án alapuló azt a jogát, hogy a váltót lényeges kellékeire nézve kiköthesse, a fizetési hely tekintetében gyakorolta és így kimerítette már azzal, hogy a váltón az intézvényezett lakhelyét kitöltötte, mely a váltótörvény 3. §. 7. pontja értelmében egyúttal fizetési helynek tekintendő ; de alperesek beleegyezése nélkül nem volt jogosítva felperes arra is, hogy a váltót telephelylyel is, mely a váltó lényeges kellékei közé nem tartozik, ellássa, miért is helyesen mondta ki a másodbiróság, hogy a bizonyítás kötelezettsége a felperest terhelte arra nézve, hogy alperesek a váltó utólagos telepítésébe beleegyeztek. Minthogy azonGrecsák : Magyar Döntvénytár, lí. 6