Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

52 Az idegen váltóról. következik, hogy a forgatmány kelte annak lényegét nem képezi, a forgatmány kelte tehát magában véve váltójogi szempontból közömbös lévén, alperesnek a forgatmánynak a váltó kibocsátásánál korábbi keltéből merített kifogása törvényes alapot nélkülöz; s mert a váltó jogszerű birtokosa a V. T. 93. §-a értelmében jogositva van a váltón hiányzó bármely lényeges kelléket utólagosan is kitölteni, alperes pedig azt, hogy az utólagos kitöltés megállapodásellenesen történt, a jóhiszemünek tartandó felperes forgatmányos ellenében nem bizonyította; alperesnek a felebbezésben is hangsúlyozott az az érvelése tehát, hogy kellékhiányos váltó nem is forgatható, szemben az utóbb idézett törvénytétel rendelkezésével, szintén alap nélküli. (1892 márczius 17-én 1057/1891. sz. a.) 9. §. A forgatmány által a váltóból eredő összes jog különösen a továbbforgathatás joga is, a forgatmányosra átrubáztatik. A váltó a kibocsátóra, az intézvényezettre, elfogadóra vagy valamelyik korábbi forgatóra is érvényesen átruházható és azok bármelyike által ismét tovább forgatható. 161. A rendelvényes, ha a váltó reá visszaforgattatik, előző forgatói ellen kereseti joggal nem bir. Ezen szabály azonban nem hivatalból, hanem csak kifogás folytán alkalmazható. (Curia 1884 november 26-án 775. sz. a.) 162. A váltó, a kezesre is forgatható váltójogi hatálylyal. A V. T. 69. §-a szerint a váltót kifizető kezes a fizetés által váltójogi keresetet csak az ellen nyer, a kiért a fizetést telj esitette, a többi váltókötelezettek ellen pedig csak annyiban, a mennyiben e jog azt, kiért a fizetést teljesítette, fizetés esetében hasonlóan illetné. Felperest, tehát a fizetés puszta ténye alapján alperes ellen, mint kezestársa ellen, váltókereset nem illetheti, mert ama körülmény, hogy felperes váltókezesi nyilatkozata utólagosan kitörültetett, előnyére nem szolgálhat s kezestársi viszonya ez által nem szűnt meg. Felperes azonban alperes ellen nem a fizetés puszta ténye alapján, hanem a váltóra vezetett forgatmányosi jognál fogva lépett fel. A V. T. nem foglal magában tilalmat arra nézve, hogy a váltó a kezesre is jogérvényesen ne forgatmányoztathassék. Ha pedig a váltó a kezesre is forgatmányozható, ez a forgatmány alapján jogot nyer arra, hogy a váltókötelezettek ellen felléphessen. Eme, a forgatmányon nyugvó kereseti joga kezestársai ellenében természetesen korlátozva van az alapul szolgáló jogviszony által. (A m. kir. Curia 1891 január 14 én 880/1890. sz. a.) 163. Ha a váltó a váltókapcsolatban lévő kötelezettre forgattatik, egyesülés esete áll be és neki nincs kereseti joga azon a váltón szereplő személyek ellen, kiknek ő is, mint előző felel. A kereseti jog hiánya ily esetben hivatalból észlelendő. A kir. Curia: A másodfokú bíróság ítélete helybenhagyatik, a benne felhozott indokoknál fogva és azért: mert a felperes, ki