Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

6 A váltóképesség. peres által hivatkozott, a felek közt 5129 frt 75 kr tőke és jár. iránt folyamatban levő, a kir. Ítélőtábla által a mai napon egyidejűleg 717/898. v. sz. a. elintézett váltóperhez NB. a. csatolt iparhatósági értesitvényből kitűnik ugyan, hogy H. B. részére kiskorúságának meghosszabbittatása után iparigazolvány kiállíttatott, de mivel nevezettnek kiskorúsága birói határozattal hosszabbittatott meg, ez a kiskorúság az 1881. évi LIX. t.-cz. 107. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1881. évi november 9-én 3263. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 17. §-a értelmében csak az azt elrendelt volt biróság határozatával szüntethető meg, mert a meghosszabbitott kiskorúságnak birói határozattal történt megszüntetése előtt az, a kinek kiskorusága meghosszabbittatott, teljeskorunak nem tekinthető, a miből önként következik, hogy reá nézve a váltótörvény 1. §-a 2. bekezdése alkalmazást nem nyerhet, s mert az iparigazolvány kiállításának puszta ténye a meghosszabbitott kiskorúságnak birói megszüntetését hatálytalanná nem teszi; mert végül ezek szerint H. B. még abban az esetben sem birna szenvedő váltóképességgel, ha gyámja és az illetékes gyámhatóság beleegyezésével űzne önálló ipart. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete a benne felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1899 január 20-án 7/1899 sz. a.) 11. A meghosszabbitott kiskorúság iránt folyamatba tett eljárás idejében tett váltónyilatkozat érvénytelen, ha a gyámhatóságnak az 1877: XX. t.-cz. 9. és 33. §-ai értelmében a halasztó hatályt megállapító határozata már közzététetett. A m. kir. Curia: A kir. törvényszéktől s az árvaszéktől beszerzett iratok szerint az 1857 aug. 4-én született alperes nagykorúságának bekövetkezését megelőzőleg Sz. vármegye árvaszéke mint gyámhatóság az 1881. évi számú hirdetményt a B. Közlönynek 1881. évi márczius 29., 30. és 31-én megjelent számaiban közzétette, a nyíregyházai kir. törvényszék pedig 1881. évi augusztus 5-én 6526. sz. a. hozott ítéletével alperes kiskorúságát meghosszabbította, illetőleg annak 24-ik évének betöltése után is gondnokság alatt maradását elrendelte és az erre vonatkozó hirdetményt a Bud. Közlönynek 1881. évi szeptember hó 6., 7. és 8. napján megjelent 202., 203. és 204. számaiban közzétette és az alperes kiskorúságának meghosszabbítását csak az 1889. évi október hó 18-án 8687. sz. alatt hozott és a Bud. Közlöny 1889. évi deczember hó 17., 18. és 19. napján megjelent 292., 293. és 294. számaiban közzétett ítéletében szüntette meg. Minthogy pedig alperesnek teljeskoruvá váltára nézve az 1881. évi márczius 23-án 1836. sz. a. gyámhatóságilag hozott és szabályszerűen közzétett határozat az 1877 : XX. t.-cz. 9. és 33. § ai értelmében halasztó hatálylyal birt a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig és alperes a kereseti váltót 1881. évi augusztus 5. és szeptember 6. között terjedő időben és így kiskorúságának tartama alatt látta el elfogadmányával, a mikor szenvedő váltóképességgel nem birt; minthogy végre T. A. eskü alatt kihallgatott tanú a kereseti