Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 153 zésnek és a L.-féle 100 frtos követelésre vonatkozó végrehajtási zálogjog bekeblezésnek kitörlésére alkalmas törlési engedélynek kiszol­gáltatását is követelték. A V. T. 39. § a szerint a váltóadás a fizetés ellenében csak a nyugtatványozott váltó kiadását követelheti ugyan, ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a váltóadás a váltóhitelezőtől oly tar­talmú nyugtatvány kiállítását követelhesse, a mely magában foglalja ne csupán a történt fizetés nyugtázását, hanem, a mennyiben a hitelező az adós irányában kifizetett követelésére nézve zálogjogot szerzett, ennek a zálogjognak telekkönyvi törlésre alkalmas törlési engedélynek megadását is. Ha a hitelező ily nyugtának kiállítását megtagadja, mint ez a fennforgó esetben történt, ez esetben a váltó­adós a váltóösszeg s járulékai birói letétbe helyezésével az őt terhelő fizetési kötelezettségének teljesen eleget tesz. Minthogy pedig mi sem állott útjában annak, hogy felperes a nyert zálogjoggal együtt reá átruházott s a kereseti váltónak általa felvett értékéből alperesek megbízása folytán ugyancsak általa kifizetett L.-féle követelésre, továbbá a kereseti váltó követelésére megszerzett zálogjogaira vonatkozó alkalmas törlési engedélyt a felajánlott fizetés ellenében a nyugtába foglalva a váltóval alpereseknek átadja: fel­peres ebből az okból a felajánlott fizetést jogosan vissza nem utasít­hatta és alperesek ennélfogva a követelésnek és járulékainak felperes részére a czeglédi járásbíróságnál való letétbe helyezésével fizetési kötelezettségüknek teljesen eleget tettek. De nem szolgálhatott jogos okul a fizetés visszautasítására az sem, hogy alperesek az előjegyzéssel járó ügyvédi dijak és költségek kifizetését megtagadták, mert felperes nem hozott fel semmi adatot arra nézve, hogy a dijak s költségeknek viselése alperes terhére esnék. Végül az sem érinti a letételnek a fizetéssel egyenlő érintett joghatályát, hogy alperesek a váltóösszeget s járulékait a czeglédi kir. járásbíróságnál helyezték birói letétbe, mert felperes czeglédi lakos s igy az a körülmény, hogy a letétel nem a váltó fizetési helyére illetékes váltóbiróságnál történt, felperesre a pénz felvételét nem teszi terhesebbé. Mindezeknél fogva a kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásá­val az elsőbiróság Ítélete volt helybenhagyandó. (1899 augusztus 31-én 532. sz. a.) 427. A V. T. 39. §-ának rendelkezéséből kitűnik, hogy fizetés végett az eredeti váltó mutatandó be. A m. kir. Curia: A váltótörvénynek a váltómásodlatokról és a váltómásolatokról szóló rendelkezései a jelen esetben alkalmazást nem nyerhetnek, mivel itt egy eredeti első példányban kiállított váltóról van szó, az pedig, hogy fizetés végett az eredeti váltó muta­tandó be, a V. T. 39. §-ának rendelkezésén felül kitűnik a 36. §-nak azon rendelkezéséből is, mely szerint a fizetésre felhívottnak jog adatik a bemutatott váltón létező hátiratok valódiságát és igy a fizetést követelőnek ebbeli jogosultságát is vizsgálni, kitűnik végre

Next

/
Thumbnails
Contents