Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 135 374. Nincsen jogosítva a váltóban saját magát rendelvényesként kitüntetni a váltó-kötelékben nem álló harmadik személy, a ki a váltót, nem névbecsülésből, hanem csak egyszerűen a lejárat után a váltóbirtokostól magához váltotta, habár a váltóban a rendelvényes neve kitöltve nem is volt, s nincsen jogositva az elfogadótól fizetést követelni, mert az egyszerű fizetés az elfogadóért tekintetvén teljesítettnek, minthogy ezáltal a váltó czélját érte, az igy fizető személynek az elfogadó ellen váltójogi keresete nincs. (1897 június 23-án 550/1897. sz. a.) 375. Az óvás felvételére rendelt határidő letelte után a váltó váltójogilag csakis uj forgatmány utján ruházható át. A kir. törvényszék : A felperes a kereshetőségi joga ellen emelt kifogás folytán azt vitatja, hogy a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő lejárta után a váltói jogok épp ugy átruházhatók a váltóra korábban vezetett üres forgatmány felhasználása mint uj forgatmány által; felperesnek ezen jogi álláspontja azonban téves, mert a váltótörvény 14. § a szerint a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után a váltói jogok a forgatás által szereztetvén meg, a forgatónak jogaiba is csak az lép, kire a váltó az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után forgattatott. Midőn tehát a V. T. 14. §-a az utóforgatmány létrejöttének feltételül kifejezetten forgatást követel, a lejárat előtti üres forgatmány annak legitimatiójára, a ki a váltó birtokába az idézett 14. § ban meghatározott határidő eltelte után jutott, azért nem használható fel, mert az üres hátirattal ellátott váltónak puszta átadása a V. T. 11. és 36. §-ai szerint forgatást nem képez. A váltó tehát a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után a V. T. 14. § a értelmében csak az utolsó váltóbirtokos, vagy a visszkereset alatt álló előzője által a váltóra vezetett ujabb (kitöltött vagy üres) forgatmány által hozható forgalomba, stb. A kir. ítélőtábla és a m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1900 május 2-án 168/1900. sz. a.) 376. A forgatmány szövegének törlése által a forgató hátirata üres forgatmánynyá nem tehető és az ilyen forgatmány a váltóbirtokosi minőség igazolására nem alkalmas. A ni. kir. Curia: Felperes az alperesi részről kifogásolt váltó birtokosi minőségét a kibocsátó és rendelvényes 0. J'.-nek az A) és V) alatti váltókra vezetett forgatmánya által kivánta bizonyítani. Ezen forgatmányok azonban a felperes legitimálására nem alkalmasak. Nem pedig azért, mert ezen forgatmányok mindegyike, mint azok jelenleg kitörölt tartalmából is világosan kivehető, eredetileg nem az ő, hanem az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete, mint forgatmányosnak javára esnek; azáltal, hogy ezeknek a forgatmányosoknak átvett tartalma utóbb kitöröltetett, a rendelvényes 0. J. nek forgatói aláírása az üres forgatmánynak jogi hatályát, mely abban áll, hogy