Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)
2 A váltóképesség. valaki irónnal elébb leírta, s ő azt tentával keresztülirta, az A. alatti váltón látható aláirásnak névaláirási minőségét meg nem szünteti; alperes azon előadása, hogy a váltó tartalmát nem ismerte, s kötelezettséget vállalni nem volt szándéka, a váltótörvény 92. §. értelmében érvényesíthető kifogást nem képez. A m. Jár. Curia: A kir. Ítélőtábla ítélete felhozott és felhívott indokaiból helybenhagyatik. (1883 április 5-én 131/1883. sz. a. azonos 1993/887. 1141/886. sz. a.) 2. A váltóra vezetett nyilatkozat hatályos akkor is, ha az aláírásnál a kötelezettnek keze az egyes betűk leírásánál egy harmadik személy által vezettetett, mert ez a sajátkezű aláírás jellegével bír* (Curia 1886 február 23 án 1110/886. sz. a.) 3. A kiskorú gyámhatósági jóváhagyással sem kötelezheti magát váltójogilag. Az 1877 : XX. t.-cz. 20. és 113. §-ai értelmében ugyanis csak az atya, gyám vagy gondnok vállalhat a kiskorú helyett váltói kötelezettséget. A kir. törvényszék: Felperes, a kinek kötelességében áll e tekintetben a bizonyítás, alperesnek az 1877 : XX. t.-cz. 6. §-a 1. pontja szerinti teljeskoruságát és ebből folyólag a váltótörvény 1. §-a értelmében a szenvedő váltóképességét csak ugy igazolta volna, ha kimutatta volna, hogy a jelzett ingatlanokat az atyai hatalmát gyakorló atya s a gyámhatóság jóváhagyásával Fr. Lajos szabad rendelkezésére bocsátotta, teljesen alárendelt jelentőségű lévén e mellett az a kérdés: maga gazdálkodott-e most nevezett, avagy a gazdaságot más által folytattatta — a katonasághoz volt-e a váltónyilatkozat tételekor bevonulva vagy nem. Az érintett lényeges körülmények bizonyítása hiányában a forgatói aláírás megtételekor kétségtelen kiskorú Fr. Lajos a magánjogi törvények értelmében a gyám, illetve a gyámhatóság jóváhagyása nélkül magát váltójogilag nem kötelezhette s igy a váltótörvény 1. §-a értelmében szenvedő váltóképességgel nem bírván, nem is volt marasztalható, miért is a sommás végzésnek reá vonatkozó részét hatályon kivül helyezni, felperest ellenében keresetével elutasitanikellett. A m. kir. Curia: A kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyta és pedig mellőzve az indokokban foglalt és a váltótörvény határozmányaival ellentétben álló azt a kijelentést, hogy a kiskorú alperes a magánjogi törvények értelmében a gyám, illetve a gyámhatóság jóváhagyásával magát váltójogilag lekötelezhetné. (1900 márczius 8-án 1352/1899. sz. a.) 4o Váltóperben a kiskorusági kifogás esetében az iparűzésre a gyámhatóságnak beleegyezése hivatalból kutatandó. (Curia 1891 május 31-én 954/1891. sz. a.) * Az aláírás hatályosságára vonatkozó többi határozatokat lásd a 104. §-nál.