Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

A váltóképesség. 3 5. Az iparhatósági engedély nélkül ipart üző férjes nő, bár 24-ik életévét be nem töltötte is, bir szenvedőleges váltóképességgel. A Jcir. tábla ; Az, hogy alperes a váltónyilatkozat tétele idejében önálló iparüzletet folytatott, megállapítandó volt, annyival inkább, mert alperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy az üzletben csupán mint férjének segédkező személy működött s hogy az üzlet folytatásához tartozó ügyleteket nem saját, hanem férje nevében kötötte. Minthogy pedig a váltótörvény 1. §-a szerint nők, a mennyiben önálló ipart űznek, 24. életévök betöltése előtt is birnak önálló váltóképességgel, minthogy továbbá a kereset alapját képező minden törvényes kellékkel ellátott váltó valódiságát és azt, hogy az azon létező elfogadói nyilatkozat tőle származik, alperes kétségbe nem vonta, ennélfogva őt a kereseti váltókövetelés és járulékai megfizetésére kötelezni kellett. Alperes kifogása, hogy felperesnek az iparüzlet folytatását hatósági iparengedélylyel kellett volna birnia, figyelembe nem vétethetett, mert az, hogy volt-e alperesnek az ipar gyakorlására hatósági engedélye vagy nem, felperes jogaira befolyással nem bir. Gyámhatósági engedély pedig ez esetben szükséges nem volt, mert az 1874. évi XXIII. t.-cz. 2. §-a szerint férjhezmenetével minden nő teljeskoruvá lesz, az 1872. évi VII. t.-cz. 1. §-a, valamint az 1884: XVII. t.-cz. 1. §-a szerint pedig, minden teljeskoru vagy teljeskoruvá lett egyén nemre való tekintet nélkül az ipar gyakorlatára, az utóbb emiitett törvények korlátain belül, feltétlenül fel van jogositva, mert továbbá az 1877 : XX. t.-cz. 5. §-a, valamint az 1872: VIII. t.-cz. 2. §-a rendelkezése kiskorúakra vonatkozván, az abban foglalt szabály a férjhezmenetel által nagykorúvá lett s ennek folytán gyámhatósági felügyelet alatt már nem álló nőkre ki nem terjeszthető, és mert ezek szerint kétségtelen, hogy alperesnek önálló iparüzlet folytatásához, habár 24. életévét még be nem töltötte, gyámhatósági engedély szükséges nem volt. A m. kir. Curia: Indokainál fogva helybenhagyatik. (1885 október 7-én 524/1885. sz. a. és 714/885. sz. a.) 6. Önálló ipart üző kiskorú egyén által elfogadott váltókötelezettség nem érvényes, ha az iparűzést a gyámhatóság jóvá nem hagyta. A gyámhatóság jóváhagyása ily esetben nem vélelmezhető. A m. kir. Curia: Azon kifogás, hogy másodrendű alperes a váltó kiállitása napján kiskorú volt, a másodbiróság által helyesen vétetett figyelembe, mivel a váltó és a 2 "/. alatti dijkötvény össze vetéséből világos, hogy a váltó kibocsátásának és elfogadásának napja ugyanaz, mely napon másodrendű alperes a nem kifogásolt 7. alatti anyakönyvi kivonat szerint a 24-ik évet még be nem töltötte. Ennek ellenében tekintetbe nem jöhet felperesnek azon érvelése, hogy másodrendű alperes a váltó kiállitása alkalmával önálló ipart űzött, és pedig azért nem, mivel felperes ezen áliitását sem az E. alatti okmány 1*