Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 95 magyar iparbanknál, végre azt, hogy ha a váltó utólag telepíttetett, ez elsőrendű alperes beleegyezésével történt, nem. is állították; felperesnek a póttárgyalási jegyzőkönyvben foglalt azt az előadását pedig, hogy a telepités az Első magyar iparbank által a visszleszámitoláskor jogtalanul, illetve önkényesen tétetett, nem tagadván, a perrendtartás 159. §-a értelmében beismerték. Ezek szerint igazolva lévén, hogy a váltó nem az elfogadás előtt az elsőrendű alperes által, hanem későbben, az Első magyar iparbank által önkényesen telepíttetett : felperesnek, kivel a peres felek előadása szerint a váltószerződés eredetileg létrejött, joga volt a telepítést kitörülni és a törlés által a váltó eredeti tartalmát visszaállítani. Minél fogva a törült telepités ugy tekintendő, mintha nem is léteznék és a váltó erre való tekintet nélkül tartalmának egyéb részei alapján bírálandó el. (1890 szeptember 21-én 497/1890. sz. a.) 276. A váltóbirtokos a már egyszer kitöltött telepet utóbb — tévedés esetét kivéve — ki nem törölheti s mással nem helyettesitheti.* A m. kir. Ítélőtábla: A kereseti váltó a miatt, mert az arra reávezetve volt fizetendő az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárnál Budapesten, törölve van, aggályos, azt az aggályt eloszlatni és azt bizonyítani, hogy az emiitett telep a váltó-nyilatkozatoknak a váltóra vezetése után Íratott a kereseti váltóra, illetve hogy a telep utólag jogosan töröltetett, a felperesnek kötelessége, a ki az okiratot bizonyítékul használja, az alperesnek kifogásával szemben vitatja, hogy az említett telep a váltójogi nyilatkozatoknak a váltóra vezetése után íratott, még pedig az emiitett takarékpénztár által a kereseti váltóra, azt tehát törölni és a váltónak szerződésszerű eredeti tartalmát visszaállítani annyival inkább jogosítva volt, mert ugy a váltó nem védekező kibocsátója K. S., mint annak védekező forgatója F. S. 1898 július hó 31-én és 1899 január hó 4-én megengedték, hogy a felperes bármely általuk aláírandó váltót tetszése szerint telepíthessen. Terhelte pedig a bizonyítás a felperest azért, mert a telep és fizetési helynek törlése, vagyis a váltónak e tekintetben aggályos volta mellett a váltókötelezettek javára az a jogi vélelem áll fenn, hogy a váltónak szerződésszerű eredeti tartalma meg van változtatva, ha tehát a felperes az F. alatti okirat szerint engedett jogot igénybe vette volna is, a váltóra e jog alapján már rávezettetett telepet csak a kötelezettnek beleegyezésével törölheti, mivel a tetszés szerint való telepítési jogot a telepités által már kimerítette, vagyis az F. alatti okirat alapján is a jelenleg törölve levő telepités tekintendő szerződésszerűnek, ha csak, a mi azonban a jelen esetben nem is állíttatott, tévedés esete fenn nem forog. Minthogy azonban a felperes az őt * Az alább közölt 277. sz. a. esetben, ugy látszik ellenkező elvi álláspontot foglalt el a Curia, mi azonban a váltóbirtokosnak feltétlenül megadandónak tartjuk azt a jogot, hogy tévedés esetében a jogellenes telepités törlésével a megállapodásszerű telepítési záradékot a váltóra vezethesse.