Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 79 most már a községi bíróságok hatásköre kiterjed a kereskedelmi ügyletekből felmerülő, 20 frt készpénzkövetelést meg nem haladó összes keresetekre, tekintet nélkül arra, ha vájjon alperes kereskedőé, vagy az ügylet reá nézve kereskedelmi ügyletet képeze vagy sem. Ezekkel szemben a biztositási dijak iránti keresetek nem eshetnek kivételes elbánás alá s az ellenkező felfogás mellett nem szolgálhat érvül az, hogy azok helyes elbírálásához a kereskedelmi jog szabályainak tüzetes ismerete szükséges, mert ugyanez az eset más természetű, 20 frton aluli kereseteknél is fordulhat elő és mert különben is az 1877: XXII. t.-czikknek a sommás eljárásról szóló törvény 225. §-a által hatályban fentartott 25. §-a szerint a községi biróság határozatával meg nem elégedő fél ügyét a járásbíróság elé viheti, sőt a sommás eljárásról szóló törvénynyel egyidejűleg hatályba lépett 1893 : XIX. t.-cz. 1. §-a szerint a szóban forgó követelések is fizetési meghagyás utján a járásbíróságok előtt érvényesíthetők. Minthogy ezek szerint az érvényben levő eljárási törvények semmi támpontot nem nyújtanak arra, hogy a biztositási dijak iránt indított keresetekre nézve kivétel tétessék : ki kellett mondani, hogy a 20 frtot meg nem haladó biztositási dij megfizetése iránt támasztott keresetek a községi biróság hatáskörébe tartoznak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. évi márezius hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 7-én tartott teljes ülésben. 61. szám. Indithat-e az alzálogos hitelező közvetlenül a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen jelzálogi keresetet ? — s különösen van-e az alzálogos hitelezőnek közvetlenül az ingatlan tulajdonosa ellen keresete abban az esetben, ha az alzálogjoggal terheltkövetelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekkönyvi rendtartás 79. § ában foglalt fentartással töröltetett? (Az 1081/1895. polg. számhoz.) Határozat. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosittatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekk. rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. Indokok: Az alzálogos hitelező az alzálogjog bejegyzésével csakis saját adósának jelzálogilag biztosított követelésére és nem magára az ingatlanra szerez zálogjogot és a jelzálogilag bekebelezett követelés elzálogosításának tényében sem a követelés engedménye, sem az annak biztosításául szolgáló zálogjog átruházása nem foglaltatik.