Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

64 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. léseket, melyeket a sorrendi tárgyaláson meg nem jelenő hitelezők fel nem számitottak s amelyek felszámitás nélkül a követelés összegének ismeretlen volta miatt számszerűleg a sorrendbe fel sem vehetők. Ezekből következik, hogy az a jelzálogos hitelező, ki a sorrendi tárgyalásra meg nem idéztetett, vagy a kielégitési sorrendről nem értesíttetett, nem. fosztható meg attól, hogy a sorrendben a törvény rendelete ellenére mellőzött követelését illetőleg a vételárból kielégitést nyert későbbi hitelező ellen rangsorozati elsőbbségét per utján érvényesíthesse. Ellenben az a jelzálogos hitelező, ki szabályszerű megidéztetése ellenére a sorrendi tárgyaláson meg nem jelent s a kifizetési sorrend ellen a végrehajtási törvény 199. §-ában megjelölt határidő alatt felfolyamodással nem élt, mellőzött követelésére nézve a kielégitést nyert későbbi hitelező ellen elsőbbségi jogát per utján nem érvényesitheti, mert a végrehajtási törvény az elárverezett ingatlan vételárának miként felosztását szabályozó kivételes rendelkezéseiben minden hitelezőnek elég alkalmat és módot nyújtott nyilvánkönyvi jogának érvényesítésére. Mivel azonban nincs kizárva annak lehetősége, hogy valamelyik hitelező részére már kifizetett, illetőleg fenn nem álló vagy szinleges követelés soroztatott, a későbbi hitelező pedig az ellen csak azért nem élt jogorvoslattal, mert e körülmények előtte akkor ismeretlenek voltak, vagy csak később jut azok tudomására : ily esetben, mivel az, hogy bárki más kárával gazdagodjék, a törvény és igazsággal ellenkezik kivételesen megengedhető, hogy oly hitelező ellen, ki a részére sorozott összeget rosszhiszeműen vette fel, az ez által károsodott utána következő hitelező külön perúton jogát érvényesithesse. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1890 nov. hó 21-én tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az 1891. évijan. 5-én. 51. szám. Azokban a községekben, melyekben úrbéri bormérés gyakoroltatott, kit illet meg a tulajdonjog a megállapított kártalanítási összegre azon esetben, ha arra tulajdoni igény jelentetett be egyrészt a volt úrbéresek, másrészt a politikai község által? (10,208/1890. számhoz.) Határozat. Azokban a községekben, a melyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az azért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. * Indokok; Az; hogy az 1888 : XXXYI. t.-cz. alapján az úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog kit illet meg, magában véve kétséges nem lehet. Midőn a régibb hazai törvényhozás az eredetileg kizárólagosan földesúri jogot képező korcsmálási jogosultságban a jobbágy községet * Az 1888 : XXXVI. t.-czikk alapján az italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanítás tárgyában, az 1889 deczember 17-én 45.896. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet rendelkezései értelmében folyamatba tett eljárás már befejezést nyervén, ennek a döntvénynek gyakorlati jelentősége nincs.