Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 53 Indokok: A magyar magánjog szerint, kivéve a törvénykezési rendtartás 560. §-ában* elősorolt eseteket, kötelező hagyatéki eljárás nincs, és az örökhagyónak jogai és kötelezettségei az örökhagyó halálával ipso jure szállnak át az örökösre. Ebből következik, hogy az örökhagyót a hagyatékra nézve az örökös, ha pedig több örökös van, a hagyatéki vagyoonak birtokbavétele vagy birói átadása előtt az összes örökösök képviselik. Igaz ugyan, hogy az örökösök az örökhagyó tartozásaiért egyetemlegesen felelősek, ennek azonban csak az a következménye, hogy a hagyatéki vagyonnak birtokbavétele, vagy birói átadása után a hitelező kielégitést bármely örököstől követelhet a neki átadott vagy általa birtokba vett örökség erejéig és a perbe vett örökös nem védekezhetik azzal, hogy örököstársai is perbe vonandók lettek volna ; de ezen egyetemleges felelősségből nem következtethető, hogy egyik örökös örököstársát a még birtokba nem vett, vagy biróilag át nem adott hagyatéki vagyonra nézve képviselni is jogositva van. Magától értetik, hogy az ország azon részeiben, a melyekben az ausztriai általános polgári törvénykönyv van érvényben, jelen határozat által a nevezett törvénykönyv 811. szakaszának rendelkezése nem érintetik. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889. évi márczius hó 1 én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az 1889. évi április hó 2-án tartott teljes ülésben. 43. szám. Atszáll-e a törvényes osztályrész (köteles rész) követeléséhez való nem érvényesített jog a köteles részre jogosultnak örököseire? (6730/1888. polg. számhoz.) Határozat. A törvényes osztályrészre (köteles részre) jogosultnak a köteles részhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire. Indokok: Az 1861. évi ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-a az öröklési jog egyik tárgya, a végrendelkezési jog iránt intézkedvén, a törvényes osztályrészt (köteles részt) a végrendelet nélküli törvényes örökség felében határozza meg és ezzel magát a törvényes osztályrészt örökrésznek, oly örökségnek minősiti, mely a leszármazókat s esetleg a szülőket az örökhagyó végrendelete ellenében is a hagyatékból megilleti. Eme jogi minősége a törvényes osztályrésznek — minden kétséget kizárólag — kitűnik abból is, hogy a köteles részhez való jog nem személyes, hanem örökösödési perrel érvényesítendő és e perben, az ideiglenes törvénykezési szabályok fentidézett 7. § a szerint, csak ugyanazok a kitagadási okok vétethetnek tekintetbe, melyeket olyanokul a hármaskönyv I. r. 52. és 53. czimei a szülők és a leszármazók öröklési viszonyaira nézve általában megjelölnek ; de ezen felül — a dolog természetéhez * Ezen hatályon kivül helyezett törvényszakasz helyébe az 1894 : XVI. t.-cz. 2. §-a lépett.