Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

54 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 8 a törvényes gyakorlathoz képest — a betudásnak is ugyanazon jogelvei alkalmazandók a köteles részre jogosulttal szemben, melyeket más öröklési igényekkel szemben követelni kell. És mivel az örökségnek tárgyát általában vagyoni érték képezi: azért a köteles részt örökségi minőségétől nem foszthatja meg az, hogy a törvényes gyakorlatnál fogva a jogosult nem természetben, hanem csak pénzértékben követelheti köteles részét. Már pedig a megnyilt örökség — a hitbizomány, helyettesítés és utóöröklés eseteit kivéve — mindig átszáll az örököseire is az örökösnek, a ki öröklési jogának érvényesítése előtt hal meg; mert a megnyilt örökséghez, tehát a megnyilt köteles részhez való jog is nem legszemélyesebb s nem is személyes, hanem vagyoni jog, mely már átruházhatóságánál fogva sem tartozik a statusjogok közé, de a mely nem sorozható ama vagyoni vagy kötelmi jogok közé sem, melyek csak bizonyos személy szükségeinek s egyéni érdekeinek kielégitésére szolgálhatván, vagy a személy egyéni minőségétől feltételeztetvén, átszállás (transmissio) tárgyát nem képezhetik, mint a milyenek nevezetesen : a személyes szolgalmak, az életjáradék, a tartás, a visszavásárlás s elővásárlás joga és a meghatalmazás. A törvény ama rendelkezése, hogy köteles rész csak a leszármazókat s esetleg a szülőket illesse, nem zárja ki a megnyilt köteles rész átszállását; mert a mit a köteles részre jogosult az örökhagyó halálával ipso jure megszerzett, az már az ő vagyoni jogkörébe jutott és átszáll, ha jogának érvényesítése előtt meghal, az ő örököseire épen ugy, mint a hogy átszáll a hitvestárs örököseire is az a megnyilt, de még nem érvényesített örökség, mit a törvény csak a túlélő hitvestársnak ad meg. Az a körülmény továbbá, hogy a köteles részre jogosult nem érvényesítette életében a jogát, egymagában nem lehet akadálya az átszállásnak (transmissiónak), mert azzal szemben csak az a kérdés állhat elő, hogy lemondott-e a jogosult a maga jogáról és hogy nem évülte el a kereseti jog már a jogosult életében? Ha a kérdések egyike vagy másika igenlően oldatik meg valamely concret esetben : akkor átszállásról, természetesen, szó nem lehet azért, mert a lemondás vagy elévülés folytán elenyészett jog senkire sem szállhat át. És ha áll is az, hogy egy rövidebb elévülési idő hiánya bonyolódottá teszi és megneheziti a köteles rész iránti pert; ez az átszállott s fennálló jog érvényesítésének útját nem zárhatja el; mert a mely jogtól a törvény nem tagadta meg a rendes hosszú elévülési idő kedvezményét, azt a biró kell, hogy a rendes elévülési idő elteltéig, élő jognak tekintse és oltalmában részesítse. Czélszerüségi okok itt egyáltalán nem lehetnek irányadók, és pedig annál kevésbbé, mert ha a rövid elévülési idő hiánya a jog átszállásának kizáró akadályául fogadtatnék el : akkor a köteles rész érvényesítését a jogosultnak minden örökösétől, s ott is meg kellene tagadni, a hol a köteles részre jogosult a végrendeletről magának még csak tudomást sem szerezhetett. Vé gre az ági öröklés rendszere az átszállás (transmissio) kérdését nem érintheti és csak azon aránynak megállapítására bírhat befolyással,