Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

52 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. ugy mint azt az 1881 : 60. t.-cz. IV. czime tárgyalja, annak helye nincs azért, mert a közszerzemény létezése a házasság felbontásáig bizonytalan lévén, az ehhez való jog csak a házassági kötelék felbontása után, midőn a közszerzemény létezése bizonyossá vált, érvényesíthető. Ha pedig a biztositást oly értelemben vesszük, hogy az, a mi alatt bizonyos időben szereztetett, bizton fenmaradjon azon időre, midőn a házassági kötelék megszűnik, — ilynemű biztositásnak szintén nincs helye, mert törvényeink szellemében csak az képez közszerzeményt, a mi a házasság megszűntével mindenik házasfél saját külön vagyona és adósságok levonása után mint felesleg mutatkozik. Ezekhez képest nem lehet helye a biztositásnak sem az ingókra, sem az ingatlanokra nézve, ez utóbbiakra nézve pedig sem perfeljegyzés, sem a közszerzemény telekkönyvi kitüntetése által ; a perfeljegyzéssel azért nem, mert annak csak akkor lehetne helye, ha a ll & Z ÖL S S cl £T tartama alatt a közszerzemény megosztása perrel követelhető volna, ez pedig a fentebbiek szerint meg nem engedhető, de különben is a perfeljegyzésnek a telekkönyvi rendelet és a kir. Curia 11. számú döntvénye szerint csak törlési pereknél van helye; a közszerzemény kitüntetésével pedig azért nem, mert a házasság megszűnte előtt nem lehet meghatározni, van-e közszerzemény. Mindezeknél fogva ki volt mondandó, hogy a házasság tartama alatt a közszerzeménynek sem megosztása, sem biztositása és pedig sem ingó, sem ingatlan vagyonra nézve meg nem engedhető. Magától értetődik egyébiránt, hogy ezen határozat ki nem terjed azon esetre, midőn a házasfelek egymástól már tényleg elváltak és közöttük a válóper, melyben a közszerzemény megosztása is követelhető, már folyamatban van. Ily esetben mindazon biztositási intézkedéseknek helye lehet, a melyek törvény szerint valamely peres követelés biztosítására nézve helyt foghatnak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889. évi márczius hó 1-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1889. évi április hó 2-án tartott teljes ülésben. 42. szám. Ha a hitelező az adósnak elhalálozása folytán ez utóbbinak hagyatékából a hagyatéknak felosztása előtt kiván kielégitést, tartozik-e az elhalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni, vagy elegendő-e, ha csak némely, esetleg egy örököst idéz perbe? (1149/1888. v. számhoz.) Határozat. Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni.